Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

IV. A telekjegyzökönyv aláírásának hatálya. 3. 435 31. Az a körülmény, hogy a telekkönyvi felvétel valamelyik fél kézi jegyével van ellátva, még magában véve nem bizonyítja, hogy az irni nem tudó fél a felvétel helyességét beismerte és abba beleegyezett. Az a körülmény, hogy valaki teljesiti az ingatlan után járó szolgá­latokat, tulajdonszerzési módot egymagában nem képez. (Curia 1874. évi 8157. sz.) 32. A telekjegyzőkönyvnek kézjegygyei történt ellátása nem szolgál akadályul arra nézve, hogy a telekjegyzőkönyv kiigazítását ne kérhesse az, kinek kézjegye a telekjegyzőkönyvön előfordul, hacsak nem bizonyit­tatik az, hogy a kézjegy valóban az által tétetett, kinek kézjegye gyanánt szerepel. (Curia 1879 márczius 31. 3105. sz.) 33. A telekjegyzőkönyv A) lapjának aláírása csak az ezen a lapon felsorolt fekvőségek minőségének és helyességének és nem egyszersmind a tulajdonosoknak helyes bevezetésére szolgál bizonyítékul. (Curia 1889 márczius 26. 5735. sz.) — Azonos : (12164/1895. sz.) 34. A telekkönyvvel mint közokirattal szemben az azt aláirt fél alá­írásának hamis voltát az ezt állító fél tartozik bizonyítani. Pesti tábla: Az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával fel­perest keresetével elutasította. (25070/p. 1871. sz.) — Curia: A kir. tábla ítéletét helybenhagyta, a telekkönyv aláírására felhozván, »hogy a köz­okmány hitelességével biró telekjegyzőkönyv ellenében nem alperesnek az aláírás megtörténtét, hanem felperesnek volt volna kötelessége bebizo­nyítani azt az állítását, hogy ő a kérdéses telekjegyzőkönyvet alá nem irta, s hogy alperes az ő tudta s beleegyezése nélkül vétetett fel tulaj­donostársul.* (10512/1871. sz.) 35. A telekkönyv közokmányt képezvén, azon kifogás, hogy az illető félnek azon levő aláírása vagy kézjegye nem valódi, a valódiságot tagadó fél által bebizonyítandó. Ha a telekkönyvi felvétel előtti időből származott jogra alapított védelem alapjául szolgáló tények, ujabb jogi tényekkel ellentétben állanak, amazok mindaddig, mig ez utóbbiak érvénye meg nem döntetik, figye­lembe nem vehetők. (Curia 1875. évi 4378. sz.) V. Kiigazítás tárgya. 36. Meg nem engedhető a telekjegyzőkönyvnek akként való kiigazí­tása, hogy tulajdonosként valamely család jegyeztessék be, miután Magyar­ország területén a család mint olyan, vagy a házközösség jogalanynak nem tekinthető. (Curia 1879 november 18. 7675. sz.) 37. A helyszinelési utasítás végrehajtása tárgyában 1854 július 23-án kelt rendelet 75. §-a szerint oly esetben, midőn az örökhagyó 1853 május 1-seje után halt meg és a birtokjog átadási okirattal nem igazoltatik, az örökhagyó ingatlanai annak hagyatéka nevére veendők fel. A telekkönyv­28*

Next

/
Thumbnails
Contents