Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Telki terhek. 397 1072. Pozsonymegyei Eperjes községben a római kath. plébánia felállítására vonatkozóan Eperjesen az 1825. évi május hó 13. napján az illető szolgabíró és esküdt jelenlétében az illető földesúr megbízottja, az illető község akkori elöljárósága és az illető községbeli 11 úrbéres gazda részéről azzal a záradékkal, hogy a többi gazdák jelenlétében és meg­egyezésükkel aláirt okiratnak 3. pontjában foglalt következő kitétellel: »minthogy a tallósi plébániától leendő elválasztásunk által egyszersmind az ekkoriglan adatott szolgáltatásainktól és adózásainktól is felszabadit­tatnánk, lekötelezzük magunkat arra, hogy mindazon földeknek, melyek ezen alkalommal a tallósi plébániától az eperjesihez esendők lesznek, mind pedig azoknak is, melyeket a méltóságos földesurunk ez utóbbihoz most ujan hozzáadni kegyesen méltóztatik, mivelését, úgymint szántását, fogasolását, a termésnek letakarítását és behordását, egyszóval minden illendő és szokásban levő munkákat, valamint szinte a méltóságos földesúr által e czélra ajánlott tűzifának levágását és behordását is a helybeli plébános ur részére esztendőről-esztendőre véghezvinni fogjuk« — leköte­lezettnek a politikai község tekintendő-e ? avagy ugyanez a lekötelezés, továbbá ugyanannak az okiratnak 4. pontjában foglalt következő kitétel: adunk ötven gazdák, kik összesen a 437/8 urbarialis helyet birjuk, vagyis 67/8 régi sessiót, összesen 67 po­zsonyi mérő rozsot, ugyanennyi csirkét és készpénzül 20 forintokat pen­gőben, az illető községbeli úrbéri telkekre nézve dologi teher-e ? Határozat: A feltett kérdésben megjelölt okirat 3. pontjában foglalt kitétellel Eperjes politikai község lekötelezettnek nem tekinthető, továbbá ugyanaz a lekötelezés úgyszintén annak az okiratnak 4. pontjában foglalt kitétel az Eperjes községbeli úrbéri telkekre nézve nem dologi teher. (A po­zsonyi kir. ítélőtábla 1. számú polgári döntvénye. Lásd I. k. 175—180. lap.) 1073. Az a körülmény, hogy a papi járandóság a canoniea visitatió­ban telkek után szabályoztatott, még magában véve nem elegendő arra, hogy ezen járandóság dologi tehernek tekintessék. Ha a papi járandóság dologi terhet képez, akkor az a telek tulajdo­nosa ellen annak vallására való tekintet nélkül követelhető. A plébániát a lelkész csak a megyés püspök megbízása alapján kép­viselheti ; azonban saját lelkészi javadalma iránt a lelkész ily megbízás nélkül is saját személyében indíthat pert. Pozsonyi tábla: Felperes az alperestől papi járandóságot követel és keresetét arra alapítja, hogy — bár az alperes izraelita vallású — de tulajdonosa olyan teleknek, a mely után a canoniea visitatio szerint a papi járandóság dologi teher gyanánt jelentkezik. Habár a szóbanforgó papi járandóságra nézve nincs kizárva az, hogy megfelelő jogalkotó körül­mények mellett dologi teher gyanánt jelentkezzék, mely esetben vallásra való tekintet nélkül bárki ellen érvényesíthető ; azonban pusztán az a ^körülmény, hogy a papi járandóság a canoniea visitatióban telkek után szabályoztatott, még magában véve nem elegendő arra, hogy az a járan­dóság dologi tehernek tekintessék. A bemutatott canoniea visitatio tar­talmánál fogva sem terjed rendeltetésén tul, nevezetesen nem foglal ma­gában valamely, a politikai község részéről is'megkötött kivételes szer-

Next

/
Thumbnails
Contents