Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A birtok és a birtokvédelem. Indokok: A per folyamán tartott birói szemle alkalmával a meghallgatott szakértő által megállapittatott, hogy a megszemlélés tárgyát képezett fa alperesek szomszédos földjén 25 Q ölnyi területet beárnyékol s ez által e terület termőképessége lényegesen korlátozva van; alperesek jogosultak voltak tehát az ily módon való károsodás ellen védekezni s az emiitett fának a földjük fölébe hajló gályáit levágni. Felperesnek állítólagos szolgalmi - jogára való hivatkozása figyelembe vehető nem volt, mert telki szolgalom csak ennek telekkönyvi bekeblezése utján szerezhető, azt pedig felperes nem állitotta, annál kevésbbé bizonyította, hogy ő az emiitett fára nézve ily szolgalmi joggal bir. (1894 május 14-én 5816. sz. a.) 55. Vízlefolyás megakadályozása csak az esetben képez birtokháboritást, ha a viznek a háborító telkére eresztése iránt jogszerüleg szolgalmi jog gyakoroltatik. Curia : Felperes nem bizonyitotta, miszerint az esőviznek felperes telkéről alperes telkére eresztése iránt jogszerüleg szolgalmi jogot gyakorolt volna; és pedig jelen esetben azért, mert ily jog gyakorlásának bebizonyítására nem a viznek egyes esetekben netán megtörtént odafoiyása és az ennek megtörténtére fehivott tanuk vallomása, hanem csak az szolgálhat, hogy a jog gyakorlását feltételező csatornák és készülékek, melyek a vizet levezetik, tényleg léteztek s azok elpusztíttattak ; erre azonban, miután különben is vitás körülmény, hogy a kerités készítése alkalmával nyilás hagyatott és hogy az előbb vagy később lett-e alperes részéről feltöltve, a csatorna és készülék fennállásának bizonyítására nem szolgál, jelenleg semmi figyelembe vehető adat fel nem hozatott, ama kérdés pedig, hogy árvíz idején alperes tartozik-e és pedig hol és mennyiben a felperes területére tóduló viznek lefolyását engedni, nem ezen, hanem vízrendészeti útra tartozik. (1889 február 14-én 628. sz. a.) 56. Birtokháboritást követ el, ki beltelkének feltöltése által az addig nyitott csatornán lefolyó esővíz lefolyását megakadályozza. Curia : Köteles alperes felperesek beltelke vizének lefolyására az előbbi állapotot helyreállítani akként, hogy ezen 12 cm. szélességű csatorna folytatásában, mely a szemle szerint felperesek telkén a kerítésig vezet, az alperesi beltelken olyan csatornát ásson, mely alkalmas arra, hogy az eső vize felperesek telkéről az A) alatti vázlatrajzon c)—d)-\e\ jelölt főcsatornába akadálytalanul lefolyhasson. — Indokok: Bizonyítva van, hogy a felperesek kertjében összegyűlendő esőviz a felpesesek és alperes beltelkének határán levő kerités alatt egy csatornán folyt le alperes telkén az ezen telken levő főcsatornáig és a tanú kifejezetten ki is jelenti, hogy ezen gyakorlat ember emlékezete óta fennállott. Ezek alapján tehát megállapítani kellett, hogy az alperes által eszközlött feltöltésig azon gyakorlat állott fenn, hogy az esőviz felperesek beltelkéről alperes telkén egy nyitott csatornán az A) alatti vázlatrajzon c)—d)-ve\ jelölt csatornába lefolyhatott és hogy alperes beltelkének feltöltése által ezen gyakorlatot önhatalmúlag megháborította és igy e részben birtokháboritás ténye fenn forog, stb. (1890 április 2-án 1726. sz. a.)