Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)
A tulajdonból származó követelések. 197 szemben csak akként tehet eleget, a mennyiben a kérdéses ingatlan tulajdonjogát megszerzi, az a körülmény, hogy ő a kérdéses ingatlant időközben eladta, nem szüntetheti meg azt a jogát, hogy ő a közte és néhai K. Zsófia között létrejött adásvevési szerződés alapján a megvett ingatlanra vonatkozó tulajdonjogát érvényesithesse. E szerint felperesnek a kereset megindításához joga lévén, a felebbezett Ítélet megváltoztatandó, s tekintve, hogy felperes kereseti jog hiánya miatt utasíttatott el a másodbiróság által, ugyanaz a perben érdemleges határozat hozatalára volt utasítandó. (1891 szeptember 30-án 3092. sz. a.) 534. Ingatlanokra vonatkozó tulajdonjog iránti perében hozandó Ítélet csakis felperes tulajdonjogának kimondására s ennélfogva esak arra terjedhet, hogy alperes felperes tulajdonjogának elismerésére köteleztetik. A tulajdonjog telekkönyvileg leendő bekebelezése azonban a tulajdon iránti perben eljárt polgári törvényszék által el nem rendelhető. Curia mint legfőbb Ítélőszék: A NB. alá csatolt szerződés szerint P. K. a kereset tárgyát képező jászberényi házát felperesnek örök áron eladta s felperest tulajdonjogának ezen házra való bekebeleztetésére is feljogosította. Ezen szerződés tehát felperes által követelt tulajdonjogra nézve érvényes jogczimet foglal magában, alperesek tagadják ugyan ezen szerződés valódiságát, azonban a szerződést előttemező, törvény és kifogás alá nem eső és hit alatt kihallgatott tanuk határozott és egybehangzó vallomása által jogszerűen bizonyítottnak tekintendő, hogy az elől felhitt adásvevési szerződést annak felolvasása után az eladó P. K. sajátkezüleg irta alá. Felperes e szerint törvényes jogczimét a kérdésben forgó ház tulajdonjogára nézve C) alatti szerződés által igazolván, alperesek mint az időközben elhunyt örökhagyónak örökösei ezen tulajdonjog elismerésére kötelezendők voltak; s ily értelemben a kerületi törvényszék ítélete helybenhagyandó volt. A telekkönyvi bekebelezés mellőzendő volt, mert felperes azt keresetében nem is kérte, de ha kérte volna is, annak elrendelése ezen a polgári törvényszék előtt indított perben illetékesen nem is történhetett volna. (1870 május 31-én 3458. sz. a.) 535. Tekintve, hogy a tulajdonjog feltétlen jog, s igy, ha az bizonyos ingatlanra nézve érvényesíttetik, nemcsak a perben álló, hanem esetleg a perben nem álló harmadik személyek jogaira is kihatással lehet: a tulajdonjog megítélése iránt indított keresethez a telekkönyvi kivonat alperes tulajdonjogának igazolása végett bemutatandó abban az esetben is, ha alperes a felperesnek azt az állítását, hogy ő nem tulajdonosa az ingatlannak, kétségbe nem vonta. (Curia 1871 február 21-én 837. sz. a.) Azonos határozatok: Curia: 1877 október 14-én 8487. sz. a., azzal, hogy felperes telekkönyvi kivonat nem csatolása esetén akkor is elutasítandó, ha alperes