Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

192 A tulajdonból származó követelések. 520. Szabály az, hogy ha a birtokos megnevezi azt, a kinek nevében birtokban van és bizonyítja, hogy a tőle követelt dolgot ő másnak a nevében bírja, ezzel a tulajdoni kereset ellenében magát megvédheti. Az árverési vevő a megvett ingatlanrésznek megfelelő birtokot, tekintet nélkül arra, hogy a volt tulajdonos jogán annak a házastársa is bent van-e a birtokban, magától a saját nevében birtokló volt tulaja donostól követelheti. Curia mint felülvizsgálati biróság: Téves a felebbezési bíróság ítéleti indokolásának az a része, hogy ha alperes a férje jogán volna is birtokban, ez az ő birtoka megvédésére alapul nem szolgálhatna, téves pedig ezen indok azért, mert szabály az, hogy ha a birtokos megnevezi azt, a kinek nevében birtokban van, s bebizonyítja, hogy ^, tőle követelt dolgot ő másnak nevében bírja, ezzel a tulajdoni kereset ellenében megvédheti, a miért is arra, hogy alperes ezzel a kifogásával sikert nem érhetett el, indokul egyedül az szolgál, hogy a felebbezési biróság ítéletében nincsenek oly tények megállapítva, melyekből az tűnik ki, hogy alperes az ingatlannak azt a hányadát, mely alpereseket az árverési vétel alapján illeti meg, férje jogán tartja birtokában. Alaptalan alperesnek az a panasza is, hogy irányában a férje perbenállása nélkül, a ki szintén birtokában van, végrehajtható ítélet nem hozható. Mert felperesek az árverésen megvett ingatlan résznek megfelelő birtokot, tekintet nélkül arra, hogy az alperes, mint volt tulajdonos jogán, az ő férje is bent van-e a birtokban, magától a saját nevében birtokló alperestől követelhetik. Minthogy pedig felpereseket az árverési vétel alapján az ingatlan egynegyed része illeti meg, s az, hogy a többekkel közös ingatlan természetben megosztva volna, megálíapitást nem nyert, alperes a lakás közös birtokába egynegved rész arányában tartozik felpereseket bebocsátani. (1899 április 17-én I. Gr. 104/1899. sz. a.) 521. Tulajdonostársnak joga van a birtokláshoz és ezt keresettel is érvényesítheti. ítélőtábla: A keresethez A) alatt csatolt hiteles telekkönyvi másolat tanusitása szerint a jánoshidai 281. sz. tjkönyvben 2721—2722. hrsz. alatt foglalt ingatlan egyharmad részben a felperesek nevére van tulajdonjogilag bejegyezve, alperes pedig beismerte, hogy az emiitett ingatlanból a felpereseket illető járulékot birtokolja, e szerint a jelen perben egyedül a peres felek közt fenforgó vitás kérdés lévén eldöntendő, az a többi társtulajdonos perben állása nélkül érdemileg annyival is inkább megbirálható, mivel annak megvizsgálása, hogy a kereseti jog mennyiben és mily terjedelemben illeti a felpereseket, a per érdemére tartozik. (1899 október 26-án 1588. sz. a. Curia a másodbiróság ítélete helybenhagyatik. 1900 évi április 20-án 372. sz. a.)