Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 189 Curia: A másodbiróság ítélete helybenhagyatik az abban felhozott indokon felül még azért, mert a felperes elbirtoklása harminczkét évet meghaladó idővel támogattatván, jogszerű czim kimutatására szükség nincs; továbbá mert alperes a felperes birtokának rosszhiszeműségét kimutatni meg sem kisérelte és igy a jogszerü czim, valamint a jóhiszeműség hiányára fektetett kifogása figyelembe nem jöhet. (1894 október 30-án 5058. sz. a.) 509. Az elbirtoklás hivatalból nem észlelhető. (Curia 1890 február 19-én 6914/1889., 1890 szeptember 3-án 628. sz, a.) 510. A tulajdonjog elbirtoklása félbeszakad, ha annak folyama alatt az ingatlan harmadik személyre iratik át, a kivel szemben az átirás előtti birtoklás idejét beszámitáni nem lehet. ítélő tábla: A felperes az A) alatt csatolt hiteles telekkönyvi másolattal igazolta, hogy a kereseti ingatlanhoz való tulajdonjoga telekiönyvileg bekebelezve van. Ezzel szemben állitotta az alperes azt is, Tiogy az ingatlan emberemlékezet óta az alperes atyjának, néhai Gr. Mihálynak a tulajdona és birtoka volt, a ki után azt az alperes és érdekközös testvérei örökölték; ennélfogva a felperes keresete el is évült. Arra nézve, hogy a felperes jogelődei nem voltak jogositva a kérdéses ingatlant eladni, valamint arra nézve sem, hogy a felperes ezt .az ingatlant rosszhiszeműen szerezte volna meg: az alperes semmi bizonyítékot sem nyújtott. A kihallgatott tanuk vallomásából csak az "tűnik ki, hogy az alperes atyja az ingatlant emberemlékezet, illetve negyven év óta birta és utána azt az alperesek örökölték; magára a szerzés tényére azonban a tanuk vallomása ki nem terjed, a mennyiben H. Lázár csak hallomásból tudja, hogy az alperes atyja az ingatlant B. Hincztől vette, mig H. Berkó tanú csak annyit vallott, hogy tudomása szerint az alperes atyja az ingatlant negyven év előtt B. Vaszilietől vásárolta. Igazolva van azonban a tanuk vallomásaival, hogy már az alperes atyja akart a kérdésben levő ingatlanon épiteni, de ezt a felperes mint tulajdonos meg nem engedte, sőt az alperes atyjának egy másik telket adott, a melyen az épitett is és a mely jelenleg is az alperes és testvérei birtokában van. Minthogy az alperes, a felperessel, mint telekkönyvi tulajdonossal szemben, a kereseti ingatlan birtokához erősebb jogczimet nem igazolt •és minthogy abban az esetben is, ha való az, hogy az alperes jogelőde, illetve az alperes az ingatlant az 1848. év óta birják: az elbirtoklási idő, a tulajdonjognak a felperes részére 1847. évbn történt bekebelezésével megszakittatott s igy az alperes a felperes ellenében az elbirtoklás kifogását nem érvényesítheti. (Curia a neheztelt Ítélet indoklása alapján helybenhagyatik. 1892 január 12-én 4498. sz. a.) 511. A telekkönyvi első felvétel egymagában nem állapit meg oly megtámadhatlan jogot, mely birtoklás nélkül elévithető és igy az, a ki az ingatlannak a helyszíneléskor telekkönyvileg kitüntetett tulajdonosa ugyan, de annak birtokában nincsen, az ingatlan birtokát az ingatlan