Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

186 Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. a pénzügyi hatóságnak történt bejelentéséig már eltelt, az úrbéri viszony fennállása idejében gyakorolt birtoklási idő számításba vételére különben sincs szükség; továbbá mert ha a H. K. I. 23. és 78. czimeiben a kir. jogok elévülésre megszabott száz év a magánosok tulajdonát képezett kir. kisebb haszonvételi jogokra alkalmazható is, minthogy az ősiség eltörlésével az adományos birtok mindenkinek szabad rendelkezése alá tartozó feltétlen tulajdonává vált, a kir. kisebb haszonvételek nevezete alatt szerepelt javadalmak is megszűntek kir. jogot képezni, e javadalmak, illetőleg jogok is ma már a közönséges vagyon fogalma alá esvén, épen ugy mint más magánosok kezén levő vagyonok és jogok a közönséges (harminczkét éves) elévülési határidő alatt birtokolhatok el; továbbá, mert az 1836 : XII. t.-cz. 1. §-ában is kimondott az a jogelv, hogy az arányosság tárgyául szolgáló közös javakban és haszonvételekben, mely utóbbiakhoz az italmérési jog is tartozik, elévülésnek helye nincs, a dolog természeténél, de az idézett törvényszakasz világos rendelkezésénél fogva is csak azokra a közös javakra és haszonvételekre alkalmazható, melyekre nézve bizonyítható, hogy a közbirtokosok valamelyike által a közösből szakittatnak el és nem egyszersmind azokra is, melyek a közbirtokoson kivül álló harmadik személyek birtokába jutottak; minthogy pedig alperes község nem közbirtokos, sőt mint ezt felperesek válaszuk 7. pontjának 5. bekezdésében maguk is állítják, a közbirtokossággal semmi érdekközösségben nem áll, a M. italmérési jog alperes község által elbirtokolhatásának az a körülmény, hogy az emiitett italmérési jog még arányosítva nem volt, útjában áll. Végre: mert M. J. tanúnak sem a válaszhoz M. alatt mellékelt nyilatkozataiból, sem vallomásából ki nem vehető, hogy G. R. az egyik közbirtokos, 1861-ben mi alapon és milyen irányban tiltakozott az M. italmérési jognak czélba vett haszonbérbeadása ellen, e tanú vallomása tehát az elbirtoklás félbeszakításának körülményére, még ha a jog gyakorlata ellen egyszerű tiltakozás egymagában az elévülés félbeszakítását maga után vonná is, részbizonyitékot sem képez. (1892 márczius 10-én 511. sz. a.) 503. Annak, ki az elbirtoklást bármely évi időszakkal támogatja, nincs szüksége a jogszerű czim kimutatására, csak a bizonyított rosszhiszemű birtok zárja ki az elbirtoklást. Az osztrák polgári törvénykönyv 1477. §-a szerint harmadik személy irányában minden jog, akár van a nyilvánkönyvekben bejegyezve, akár nincs, harmincz évi nem használás által elenyészik. Budapesti tábla : Tekintettel arra, hogy az osztrák polgári törvénykönyv 1467. §-a értelmében annak, ki az elbirtoklást bármely évi időszakkal támogatja, nincs szüksége a jogszerű czim kimutatására s csak a bizonyított rosszhiszemű birtok zárja ki az elbirtoklást; valamint tekintve, hogy a 323. §. szerint a dolog birtokosa mellett az érvényes czim jogszerű vélelme áll, s annak kimutatására hivható, a felperes házközösség kötelessége volt az emiitett állitásnak, tehát annak bizonyítása, hogy itt az osztrák polgári törvénykönyv 971. §-ának esete forog fenn. Ebbeli bizonyítási kötelezettségének azonban, az emiitett