Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 183 az uj szerződő a nyilvánkönyv által félre nem vezettethetik és a nyil­vánkönyvbe való bizalom vele semmi esetre sem hitethette el, hogy egy tényleg és láthatólag gyakorolt szolgalom nem áll fenn. (Curia 1883 február 21-én 7672. sz. a.) 498. Ha az elbirtoklásra meghatározott harminczkét év már eltelt, az elbirtoklás bekövetkezik, a nélkül is, hogy a birtoklás jogszerű alapon nyugodnék. Pécsi tábla: Tekintve, hogy a házasság tartama alatt szerzett vagyon közszerzeménynek tekintendő és tekintve, hogy felperesek ezen vélelem ellenében .... nem bizonyitottak s tekintve, hogy ezek sze­rint .... az, hogy Zs. Katalin a telekjegyzőkönyveknek helyszini fel­vétele alkalmával tévesen és minden jogalap nélkül vétetett fel társ­tulajdonosul, bizonyitva nincsen, felperesek ezen ingatlannak a B. János jogelődjük által történt szerzésére alapitott keresetükkel sikerrel fel nem léphetnek. A mi pedig az elbirtoklást illeti, noha a védekezéssel élt elsőrendű alperes nem vette tagadásba felpereseknek a jogelődjük­nek folytonos és békés birtoklását és noha ezen békés birtoklás a tör­vényes elévülési időt meghaladja, felperesek keresetének ezen az alapon sem lehetett helyt adni, mert sem felpereseknek, sem jogelődjüknek a fentebb kifejtettek szerint ezen birtoklása jogszerű alapon nem nyug­szik, mert továbbá felpereseknek birtokjoga telekkönyvileg kitüntetve nincsen; ezeknek hiányában pedig felperesek az elbirtoklásra alapitott jogukat sikerrel nem érvényesithetik. (1897 május 25-én 1308. sz. a.) (Curia: Alperes elleniratában kétségbe nem vonta felpereseknek kereseti azon állítását, hogy felperesek apja s illetően felperesek a kereset tár­gyát képező ingatlanjutalékot 1861 augusztus 25-ike, mint B. Jánosné elhalálozása napjától birtokolják; ennélfogva a keresetnek ezen tény­állítása az 1868 : LIV. t.-cz. 159. §-a alapján be van bizonyitva. Tekintve már most, aogy az alpereseknek B. Jánosné hagyatéki ügyének rende­lése tárgyában beadott kérelem előterjesztéséig, azaz 1893 deczem­hei 31. napjáig az elbirtoklásra meghatározott harminczkét év már eltelt, felperesek a kereset tárgyát képező ingatlan jutalékot elbirto­kolták, minélfogva felperesek keresetének helyt adni kellett. (1898 április 5-én 6352/1897. sz. a.) 499. Az osztrák polgári törvénykönyvnek a telekkönyvi jogok elbir­toklására vonatkczó 1467. §-át nem érvényesítheti a maga részére az, ki az ingatlanok szerzéséhez kellő jogczimét nem igazolja. (Curia 1875 november 5-én 8915. sz. a.) 500. Az 1850. évi alaptörvény az egyéni tulajdonszerzés tekinteté­ben fennállott azt a korlátozást, a mely szerint addig a volt katonai határőrvidéken ingatlanra nézve a tulajdonjog kivétel nélkül az államot illette meg, megszűnteién, az 1850. évi alaptörvény életbelépte óta ugyan­ott az elbirtoklás, tulajionjog magszerzésének egyik alkalmas czime. A telekkönyv a bemé kitüntetett terület helyességeért nem sza­vatol és a telekkönyvi vázlatrajz esak kezelési könyv lévén, az ingatlan határára nézve feltétlenül nem mérvadó.

Next

/
Thumbnails
Contents