Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 175 a tkvi rdts. 6. §-a szerint a telekkönyvbe történt bejegyzésekkel összekötve van. Ebből folyólag tehát a betáblázási könyvbe való bejegyzés egymagában felperesek korlátlan tulajdonjogát nem igazolhatja; valamint nem bir alappal azon érvelés sem, hogy felperesek ellenében az ezen betáblázási könyvben ki nem tüntetett igények és egyéb fennforgó körülmények felhozhatók nem lennének. (1885 márczius 4-én 6508/1884. sz. a.) 479. Ha az ingatlanra vonatkozó adásvevési szerződésben halasztó hatályú feltétel van kikötve: ilyen okirat alapján a tulajdonjog előjegyzésének nincs helye. Curia: Miután ezen eladás nem hitelre, tehát véglegezve történt, hanem a szerződés III. pontjának tanusitása szerint a vételre csak foglaló adatott és ez a vételár pontos fizetésének elmulasztása esetében mint kötbér az eladó javára elveszendőnek köttetett ki; e szerződés megkötése által tehát H. Imre a szerződés tárgyára nézve tulajdonjogot nem, hanem csak oly kötelmi jogot nyert, melynek telj esi tését csak saját szerződési kötelezettség teljesítésének kimutatása ellenében igényelhette volna; miután továbbá Ugyanazon szerződés IV. és VI. pontjai szerint a tulajdonjog bekeblezésének jogosultsága a vételárnak 1873 október 1-én történendő teljes lefizetésétől és ennek nyugtávali igazolásától tétetett függővé, sőt a birtoknak tényleges átadása és az érintett feltétel teljesítése utáni időre halasztatott, a vételi jogügylet tárgyát képező birtokrészlet 1873 augusztus 22-én, midőn H. Imre elhalálozott, jogilag ennek tulajdonát annyival kevésbbé képezte, mert ingatlanokra nézve a tulajdonjog csak telekkönyvi bejegyzés által szerezhető, H. Imre azonban a szerződés hivatkozott VI. pontjában foglalt halasztó feltétel, illetőleg tilalomnál fogva még csak a tulajdonjog előjegyzésének kieszközlésére sem volt jogosítva." (1886 szeptember 15-én 2764. sz. a.) 480. A tulajdoni arány megállapításának az 1881 : LX. t.-czikk 143. §-ában megszabott egyéb feltételek fenforgása esetében is csak akkor van helye, ha a tulajdonjog határozatlan részekben van a tulajnostársak nevére bejegyezve. A részek határozatlanoknak csakis akkor tekinthetők, ha kifejezetten ilyeneknek vannak bejegyezve, mert ha csupán az arány nincsen feltüntetve, akkor az osztr. polg. törvénykönyv érvényben lévő 837. §-ában felállított jog vélelem alkalmazandó, vagyis a társak részei egyenlőknek tekintendők. (Curia 1903 október 22-én 6459/1903. sz. a.) 481. Vázlatrajz felmutatása nélkül itéletileg ki nem mondható a tulajdonjogilag igényelt résznek elválasztása azon jószágtesttől, melynek alkotó részét képezi. Curia: Felperesek a h.-m.-v.-helyi 24800. sz. tjkvben A + l. sor. 16507. hr. sz. alatt foglalt ingatlanságból alperesek tulajdonát képező x/4 rész tulajdonát azon alapon követelik, mivel állítólag a közatya még életében az A) alatti egyezségnél fogva ezen ingatlanság fele részét felpereseknek végkielégítésül átadta, mégis eddig a telekkönyvbe annak csak i/4 része tulajdonjogát sikerült megszerezni.