Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. miután továbbá alperesnek azt, hogy felperes a yalódi tényállásról kellő tudomással birt, utóbbinak tagadása ellenében bebizonyítani nem sikerült, de sőt alperes e per rendén azt sem igazolhatta, hogy ő az eladott telket néhai legidősebb M. Istvántól telekkönyvön kivül valóban megvette, s ebből kifolyólag felperesnek a szerződés teljesítését alperes követelni annál kevésbbé állott módjában, a minthogy az annak tárgyát képező ingatlan átiratása körül néhai M. István kiskorú örökösei is érdekelvék, kiknek nevében a jelenlegi telekkönyvi tulajdonos e végett történt kihallgatása alkalmával kötelező nyilatkozatot nem tehetett; ' miután végre felperesnek, bár az A) alatti szerződésben az átirást saját költségén teljesíteni köteleztetett, azt immár mindenki irányában feltétlenül eszközöltetnie lehetetlenné vált, de az eladót terhelő szavatosságnál fogva felperes fennebb érintett átiratásnak megkísérlésére már azért sem kényszeríttethetnék, mert nyilvánvaló mulasztásban léte nem igazoltatott, alperesnek ellenben néhai M. István jogutódai elleni kártérítési keresete, közvetlen jogviszonyának bebizonyítása esetében még mindig fenmarad; mindezeknél fogva mindkét alsóbb biróság Ítéletének megváltoztatása mellett alperest a vételárnak visszafizetésében elmarasztalni kellett. (1884. márczius 28-án 1104. sz. a.) 472. Ingatlanoknak tulajdonjoga a telekkönyvi bejegyzés által szereztetvén meg, a vétel az ingatlanok tulajdonjogának a vevőre történt telekkönyvi bekebelezésével foganatba ment és a vevő az ingatlanoknak az ő birtokába át nem adása miatt a vételárt visszatartani és annak fizetését megtagadni csak abban az esetben van jogosítva, ha kiköttetett, hogy a vételár megfizetésének a birtokba adás feltételét képezi. Curia mint felülvizsgálati biróság: A felhozott panaszt alaposnak kellett elismerni. A felebbezési bíróságnak Ítéleti tényállása szerint ugyanis a felek között nem vitás az, a mi különben az irásba foglalt vételi szerződésre vezetett bekebelezési záradék tartalmából is kitűnik, hogy az ingatlanoknak tulajdonjoga a vételi szerződés aíapján a vevő alperesre bekebeleztetett. Miután pedig a telekkönyvnek tárgyát képező ingatlanok szerzésénél, az ideiglenes törvényszabályok 21. §. szerint alkalmazandó osztr. polg. törvénykönyv 431. §. rendelkezéséhez képest az ingatlanoknak tulajdonjoga a telekkönyvi bejegyzés által szereztetik meg, a felek között a vétel az ingatlanok tulajdonjogának a vevő alperesre történt telekkönyvi bekebelezésével foganatba ment és alperes az ingatlanoknak az ő birtokába át nem adása miatt a szerződésileg meghatározott vételárat visszatartani és annak fizetését megtagadni csak abban az esetben lehetne jogosítva, ha kiköttetett volna, hogy a vételár megfizetésének a birtokba adás feltételét képezi. Ily kikötés azonban az irásba foglalt vételi szerződés tartalmából ki nem magyarázható, de az a felebbezési bíróságnak tényállásában