Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

166 Ingatlan dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. gyakorolt halászati jog a község nevében vagy ennek engedélyéből gyakoroltatott volna, nem igazolta, e nélkül azonban kereshetőségi jogát kellőleg nem bizonyította, ezen és az abban felhozott indokok alapján helybenhagyatik stb. (1885 január 10-én 3798/1884. sz. a.) 459. A partnövedék (alluvio) annak tulajdonát képezi, kinek földjéhez az iszapolás folytán rakódik. (Curia 1885 márczius 30-án 142. sz. a.) 460. A folyó partján iszapolás folytán keletkezett porondos hely a parti birtokos uj birtoktagjához tartozik. Curia: A tagositás folyama alatt a folyó partján iszapolás folytán alakult, osztályozás és becslés alá nem vett porondos hely, úgyis mint hasznavehetetlen terület, és úgyis mint parti birtok növedéke, tekintettel arra, hogy a folyó telekkönyvezés tárgyát nem is képezheti, nem a szabályellenes telekkönyvezés folytán tulajdonosaként bejegyzett községet, hanem az 1885 : XXIII. t.-cz. 4. és 5. §-okra és az úrbéri eljárási utasitás 104. §-ára tekintettel, a parti birtokost illeti s annak uj birtoktagjához osztandó ki. (1895. évi 22. sz. a.) 461. A partnövedék (alluvio) annak tulajdonát képezi, a kinek telkéhez az iszapolás folytán lerakódik. Törvényszék: A keresethez csatolt térvázlatban A) •/. alatt jelölt iszapolás oly földterülethez rakodott, melyre vonatkozólag alperes tagadásával szemben, a felperesi község azt, hogy ezen földterület a földesúr által a község mint a volt jobbágyok összességének tulajdonába barátságos egyezség folytán jutott volna, beigazolni képes nem volt. minélfogva ezen földterület, mint a volt földesúrnak tulajdonát képezett és általa a községnek át nem engedett földterület, jelenleg is a volt földesúr tulajdonának tekintendő. Tekintve tehát, hogy a partnövedék (alluvio) annak tulajdonát képezi, kinek földjéhez az iszapolás folytán rakodik, felperesi községet keresetével elutasítani kellett. Budapesti tábla: Felperes község a kereseti partnövedékhez, áradványhoz való igényét arra alapit] a, hogy azon áradvány a község beitelki területéhez járulván, mint ennek növedéke felperes községet illeti. A birói szemle által azonban megállapittatott, hogy a kérdéses áradványnyal szomszédos terület a község tulajdonát nem képezi, hogy azon terület a marosparti vontató-uthoz tartozik, melyen malomházak és kertek léteznek, mely malomházak a tanuk vallomása szerint az. 1820—-1830. és későbbi években épültek s melyektől az illető birtokosok a földes urnák malomtaksát, földbért is fizettek; ezen területekhez tehát a községnek igénye nem lehetvén, a növedékhez sem tarthat igényt. (Curia: A budapesti tábla Ítélete felhívott okainál fogva helybenhagyatik. 1885 márczius 30-án 142. sz. a).