Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

160 Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. Az örökösök az örökhagyó jogai és kötelezettségeinek örökösei lévén, oly harmadik személyeknek, kik az osztrák polgári törvénykönyv 1467. §-a értelmében a három éves elbirtoklással sikerrel védekezhetnének, nem tekinthetők, Hazai törvényeink szerint az öröklési jog csak a rendes elévülési határidő lejárta után évül el, minélfogva a telekkönyvi elbirtoklást az öröklés folytán bekebelezett tulajdonosok, az el nem évült öröklési jogukat érvényesíteni kivánó örökösök ellen, annál kevésbbé érvényesíthetik, mert azok az öröklött javakra nézve az örökhagyó jogai és kötelezettségeinek is örökösei lévén, oly harmadik személyeknek, kik az osztrák polgári törvénykönyv 1467. §-a értelmében az elbirtoklással sikerrel védekezhetnének, nem tekinthetők; minélfogva felperesek kereshetőségi jogát megállapítani, s az eljáró kir. törvényszéket az ügy érdemében leendő határozathozatalra utasitani kellett. Curia mint legfőbb Ítélőszék a kir. tábla fentebbi Ítéletét indokainál fogva helybenhagyta. (1877 május 14-én 3592. sz. a.) 441. A telekkönyv alapján, tényleges birtoklás nélkül, elbirtoklás be nem következik. Curia: Mindezekkel az adatokkal és körülményekkel szemben s tekintve, hogy felperes nem bizonyitotta, hogy E. Ernő a kérdésben forgó erdőt saját jogán valaha birtokolta, azt pedig beismerte, hogy közvetlen telekkönyvi előzője E. Sándor azt soha nem birtokolta; tekintve, hogy E. Sándor ez ingatlan birtokát nem is követelte, felperesnek pusztán a tévesnek bizonyult telekkönyvi állapotra alapitott igényét megállapítani annál kevésbbé lehetett, mert a telekkönyv alapján, tényleges birtoklás nélkül elbirtoklás be nem következik. Ezek alapján, miután másrészről felperes elő sem adta, hogy kitől és mi czimen szállott a kérdésben forgó erdőrészlet néhai E. Ernőre és igy alperesekkel szemben, miután sem ő, sem közvetlen telekkönyvi előzője E. Sándor nem volt soha birtokban, erősebb jogot nem bizonyitott, sőt az sincs beigazolva, hogy a felperes által keresett 18002. helyrajzi számú ingatlannak épen az alperesek birtokolta terület * felel meg: az elsőbiróság keresetével felperest helyesen utasította el. (1896 márczius 4-én 10013. sz. a.) 442. Az örökös nem tekinthető harmadik jóhiszemű személynek, hanem az osztrák polgári törvénykönyv 547. §-a szerint, harmadik személyek irányában az örökhagyóval egy személynek veendő. (Curia 1885 január 9-én'5191/1884. sz. a.) 443. Ha az ingatlan birói árverésen vétetik meg, ki van zárva, hogy vevő az ingatlant rosszhiszeműen szerezte, mert az árverés közzétételénél fogva arról mindenki nyerhet tudomást. (Curia 1893 márczius 27-én 6775/1892. sz. a.)