Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A dolgok. 7 zett szakasza csakis e három módon jelentkezhető kir. kisebb haszon­vételi jognak végrehajtás alá vonhatását szabályozza. Andráshida községben az 1891. április 8-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint az italmérési jogra vonatkozólag aránykulcsul az egyes közbirtokos részére az 1874 május 22-én hitelesített földkönyvben kitüntetett bir­tokmennyiség állapíttatván meg, kétségtelen, hogy a községbeli ital­mérési jogra fentebb előadott általános szabály, tudniillik az nyer alkal­mazást, hogy e jog itt is a nemesi ingatlannak képezte tartozékát. A tartozéknak a fővagyonhoz való viszonyából pedig az következvén, hogy a ki megszerzi a fővagyont, megszerzi egyszersmind annak tarto­zékát is, kétségtelen, hogy azok, kik Andráshidán nemesi birtokukat eladták, az ellenkező világos kikötésnek esetén kivül, eladták egyszers­mind az azután járó italmérési jogot is, miből önként következik,­hogy az italmérési jogot helyettesítő, kártalanítási összegre nincs jogos igényük. (1892 február 24-én 680. sz. a. — Azonos határozatok. Curia: 1892 augusztus 30-án 8110. sz. a. — Curia: 1893 április 25-én 1474. sz. a. — Curia 1893 szeptember 14-én 9883. sz. a.; 11252/1894. sz. a.) 10. Az italmérési jog nemesi ingatlan tartozékát csak akkor képezi, ha e jog gyakorlása bizonyos helyhez van kötve. Curia: A fődolog és tartozékának egymáshoz való viszonyára vonatkozó általános jogelvek, de az 1881 : LX. t.-cz. 130. §. második bekezdése szerint is, valamely ingatlanra bekebelezett zálogjog vagy feljegyzett végrehajtási jognak hatálya csak az esetben terjed ki a zálog­vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlan tulajdonosa által gyakorolt kir. kisebb haszonvétel, ezek közt az italmérési jogra, ha e jog gyakor­lata a zálog- vagy végrehajtási joggal terhelt ingatlannal elválasztha­tatlanul van egybekapcsolva, vagyis ha az italmérési jog a terhelt ingatlannak tartozékát képezi. Hogy valamely ingatlannak mi képezi a tartozékát, az vagy a telekkönyvből tűnik ki, vagy azt a törvény és az általános jogelvek határozzák meg. A jelen esetben a bölcskei 16. számú telekjegyzőkönyvnek becsatolt hiteles másolatából az, hogy e telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanoknak az italmérési jog tartozé­kát képezné s ekként azokkal e jog gyakorlata elválaszthatlanul egybe­kapcsolva lenne, ki nem tűnvén, arról, hogy a K. J. jogán gyakorolt italmérési jog a bölcskei 16. számú telek jegyzőkönyvben felvett ingatla­nokkal lenne elválaszthatatlanul egybekapcsolva, a nyilvánkönyv alapján szó sem ehet. De nem tekinthető e jog az emiitett telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokkal az általános jogelvek és a törvény alapján sem elvá­laszthatlanul egybekapcsoltnak. Mert az italmérési jog valamely ingatlan­nak elválaszthatlan tartozékát csak akkor képezte, ha e jognak gyakorol ­hatása bizonyos helyhez volt kötve, mint például a szabadalmas udvartelken gyakorolt italmérési jog. Minthogy pedig ugy a felek elő­adásából, mint a pénzügyi hatóság előtt lefolyt kártalanítási ügy iratai­ból bizonyos, hogy B. községben az italmérési jog a közbirtokosokat illette, az tehát földesúri jogon gyakoroltatott és minthogy a földesúr az őt megilletett italmérési jogot, a tulajdonát képezett területen, általa szabadon választott helyiségben gyakorolhatta s e jog az által, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents