Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A dolgok. 5 tását annyival kevésbé szorgalmazhatja ezúttal, miután nem igazolja, hogy az e végből szükséges közigazgatási lépéseket megtette, a melyek megtételére különben, az általa felmutatott malomkönyv tanúsága szerint, mint birtokos utasitva is volt; felperes tehát keresetével elutasitandó volt. — Curia: Helybenhagyja. Mert felperes nem is állitja, hogy ő alpereseket a jogelődeikkel: N. János, F. János és R. Istvánnal kötött szerződések átadására sikertelenül felhivta, vagy hogy ama szerződések alapján folyamodott sikertelenül a közigazgatási hatóság jóváhagyásáért. Ennek bizonyitása nélkül pedig a kereset nem bir alappal, minélfogva azzal a felperes elutasitandó volt. (1887 november 2358. sz. a.) 3. Tartozék mindaz a dolog, a mely a fődologgal olyan állandó viszonyban van, hogy a fődolog czéljaira szolgál; ebből következik, hogy valamely gyár állandó felszereléséhez tartozó minden gép, még akkor is, ha az ingatlanhoz építkezéssel hozzáerősítve nincs, az illető gyárnak tartozéka. Az olyan dolog pedig, a mely valamely ingatlannal, mint fődologgal szilárdan és állandóan összekötve van, már több mint tartozék, mert az ilyen dolog addig, mig az összeköttetés tart, az ingatlannak alkatrésze. Következésképen mindazok a gépek, a melyek a gyár épületéhez épitkezés utján szilárdan kapcsolva vannak, addig, mig ez a kapcsolat tart, az illető gyárnak alkatrészei. Az ingatlan árverésének hatálya ezekre is kiterjed. (Curia 1902 február 18-án I. G, 509/1901. sz, a.) 4. A jelzálogos hitelezőnek zálogjoga anyagi tartalmánál fogva olyan, mely jogszerű akadályul szolgálhat arra, hogy a jelzálogul szolgáló ingatlanok alkatrésze az ingatlanoktól külön ingóság gyanánt végrehajtásilag eladassék; mely jognak a végrehajtatóval szemben való érvényesítését a jelzálogos hitelező igényper utján is követelheti. (Curia 1902 január 21-én I. G. 494/1901. sz. a.) 5. Épületek, törvényeink értelmében, azon ingatlan tartozékát képezik, a melyen azok emeltettek s ennélfogva az idegen telken való épitkezés által az épület tulajdonát megszerezni nem lehet. (Budapesti tábla 8112/1885. sz. a.) 6. Felülépitmény osztott tulajdon esetében és az esetben is, ha a telek jegyzőkönyvben kitüntetve nincs, amaz ingatlan tartozéka, melyen épült. (Curia 1891 deczember 11-én 9450. sz. a.) 7. A halászat joga a földtulajdonnak elválaszthatatlan tartozéka, a mely a volt úrbéresekkel közösen gyakorolt jogot sohasem képezett. Curia: Felperes mint a Gyöngyös folyó partján 57. számú telekjegyzőkönyvben 262. hr. szám alatt felvett úrbéri ingatlan birtok tulajdonosa azt követeli, hogy a partnak megfelelő viz medrében kizárólag halászati joggal bírónak mondassék ki annak ellenében, hogy az illető közigazgatási hatóság által ebbeli igényével elutasittatott. Felperes e részben való keresetével elutasitandó volt, mert a halászati jog az úrbéri viszonyok fennállása idejében földesúri jogot képezett és e jog