Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Ingó dolgok tulajdonának szerzése és elvesztése. 129 ződés szerint az ezen évi terméssel együtt jogosan adhatta haszonbérbe, ez alapon tehát felperes az 1888. évi termést igényelni jogositva lévén, azt a másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával a birói zár alól feloldani kellett. (1891 márczius 19-én 1060. sz. a.) 366. Az adásvevési szerződés által a vevő csak személyes (dologhozi) jogot szerezvén, s a függő termés csakis az ingatlantól történt elválasztása által válván az azt jogos czimen elválasztó tulajdonává, arra a megvett terményre, mely a csőd kiütését megelőzőleg a földtől el nem választatott, kötött adásvevési szerződés a vevő tulajdonjogát meg nem állapítja. A megvett, s a csőd kiütését megelőzőleg a földtől elválasztott terményre nézve a vevők valóságos tulajdona, s igy mindenki ellen érvényesíthető dologbeli jogot szerezvén: ha e termés a csődtömeghez leltároztatott, annak zár alóli felmentését s kiadatását a vevő követelni jogositva van. (Curia 1877 június 4-én 386. sz. a.) 367. A birói árverés által harmadik személy joga az ingatlantól eltávolítható terményekre nem érintetik. Árverési vevő az alapon, hogy a függő termények az elárverezett ingatlan tartozékai, még ezekhez jogot nem nyer, különösen az esetben, ha az ingatlant mint sajátját harmadik személy birta. Curia: Való ugyan, hogy felperes az A) alatti 1885 április 17-én kelt végzés szerint a nagykanizsai 845. sz. telek jegyzőkönyvben felvett 990. és 1021. helyrajzszám fekvőknek V. Jánost illető fele részére tulajdonosul bekebeleztetett, és hogy B) szerint 1885 június hó 16-án ezen birtokrész birtokába a helyszinén biróilag behelyeztetett, mely behelyezés a beadott előterjesztés jogérvényes elvetésével K. János ellen is jogerőre emelkedett; azonban a B) alatti jegyzőkönyvből nem tűnik ki, hogy a behelyezés az azon ingatlanon akkoriban létezett terményekre is kiterjesztetett és felperes birói végzést sem mutat fel, mely & birtokba helyezést ezen terményekre is elrendelte. Tekintve, hogy a végrehajtási árverés nem K. János, hanem V. János ellen eszközöltetett és hogy a termények nem a végrehajtást szenvedett fél által lettek előállitva, hanem alperes, mint a végrehajtás által nem érintett és nem is értesitett harmadik személy 'által; tekintve, hogy egyedül az árverés által ezen harmadiknak joga az ingatlantól eltávolítható terményekre nem érintetik, a mint az 1881 : LX. t.-cz. 181. §-a is haszonbérlet esetében a haszonbérlőnek jogát csak a gazdasági év befejeztével és igy terményeik betakarítása után szünteti meg; felperes egyedül az alapon, hogy a függő termények az elárverezett ingatlan tartozékai, még ezekhez jogot nem nyert és pedig jelen esetben alperes ellen még azért sem, mert ez az elárverezett ingatlant mint sajátját birta; felperes árverés után alperest meg sem intette, sőt őt szabadon munkálkodni engedte, ugy, hogy ez a termények előállitására szükséges munkákat még az árverés után jóhiszemüleg folytatta és minthogy a végrehajtás alperes ellen nem folyt, felperes az árverés által sem szerezhetett jogokat azon terményekre, melyek alperes által lettek előállitva, miért is felperes keresetével elutasítandó volt. (1890 január 16-án 3105/1889. sz. a.) Grecsák : Magyar Döntvénytár. VIII. 9