Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 117 ezekre vonatkozó általánosan elfogadott jogelvek szerint a mindenkori, vagyis az esedékességük idejében való tulajdonos által fizetendők, esetleg teljesitendők és minthogy a József-körúti forgalomnak átadása idejében, illetőleg ez után fél év elteltével alperesek a József-köruti 68. számú háznak tulajdonosai nem voltak, az akkor esedékessé vált kisajátítási járulék fizetésére nem kötelezhetők. (Curia 1899 április 5-én 107. sz. a.) 331. Az 1884 : XVIII. t.-cz. 3. és 4. §-ai alapján az ingatlant a kisajátítási járulék, habár jelzálogilag nines is bekebelezve, a törvény alapján terheli. Curia: Az 1884 : XVIII. t.-cz. 3. és 4. §§-ai alapján azonban az eladás idején az ingatlant a kisajátítási járulék, bár az jelzálogilag bekeblezve nem volt is, a törvény alapján már .terhelte és alperes, a ki magát a törvény nem tudásával nem mentheti, csak ugy hárithatta volna ezt a terhet a vevő a felperesre, ha annak viselését a szerződésben kifejezetten felperesre háritotta, az pedig azt magára vállalta volna, holott ez az áthárítás a szerződésben meg nem történt, mert az 5. pontban emiitett terhek alatt csak a folyó terhek érthetők, a melyek közé a kisajátítási járulék, mint a törvény által megállapitott különös teher nem számitható. Ezekhez képest a szóban forgó kisajátítási járulék, a melynek az élők közti szerződési jogviszonyokban melyik fél által leendő viselését a törvény nem szabályozza, hanem csak annak a közpénztár részére való kivetéséről, biztosításáról és behajtásáról intézkedik, a peres felek közt létrejött élők közötti jogviszonyban annál inkább az eladó alperes által viselendő gyanánt volt megállapítandó, mert alperes a körutszakasz megnyitása és forgalomnak átadása által származott előnyöket s jelesül a körúti telek értékének emelkedését, a mely a kisajátítási járulék kivetésének alapja volt az eladáskor, a vételárnak meghatározásánál már számításba vette. (1897 június 10-én 727. sz. a.) 332. A fővárosi körúti ingatlanok után az 1884 : XVIII. t.-ez. 3. §-a alapján fizetendő kisajátítási járulék az ily ingatlannak az illető körúti szakasz teljes elkészülte és forgalomba adása előtt történt eladása esetében is a vevőt terheli. (A Curia 67. számú polgári teljes ülési határozata. V. ö. I. köt. 90. old.) 333. Az 1890 : XIII. t.-cz. 5. §-a, az eme törvény szerint állami kedvezményben részesíthető gyárakat ama vállalatok közé sorozza ugyan, melyek javára az 1881 : XLI. t.-cz. értelmében akár végleges, akár ideiglenes kisajátításnak van helye; az ugyanazon törvényszakasz további részében körvonalozott ingatlanokra eme törvényt azonban, mely a kisajátítás kedvezményét kifejezetten csak az 1881 : XLI. t.-cz. értelmében terjeszti ki a jelzett vállalatokra, már eme kitételénél, de intézkedéseinek általános voltánál fogva sem lehet az 1881 : XLI. t.-cz. 5. §-ában érintett oly külön törvénynek tekinteni, a mely a kisajátítási jogot is megadja a kedvezményezett gyáraknak s felmenti őket attól, hogy a kisajá-