Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

Kisajátítás. 103 Ellenben a kártalanítandó, természetben nyújtani szándékolt olynemü kárpótlást semmi esetben sem köteles elfogadni, melynek folytán ő tartoznék felülfizetni. 27. §. A gyárak és egyéb üzletek felszereléséhez szükséges tárgyak csak azon esetben esnek kisajátítás és megtérítés alá, ha elkülönítésük az épülettől jelentékeny rongáltatás nélkül nem eszközölhető. A felszerelés áthelyezésének költségei, és az ez által okozott netaláni éjtékcsökkenés azonban az illetőnek megtérítendő. 28. §. Bérlők, haszonbérlők és haszonélvezeti vagy más szolgalmi joggal birók igényei a kisajátítást nem gátolják, és rendszerint a kártalanítási összegből s illetőleg annak törvényes kamataival egyenlitendők ki. Ha a kisajátítást a telekkönyvileg bekebelezett bérleti, vagy haszonbérleti szerződésnek megszűntét vonja maga után, valamint ha a kisajátítás telekkönyvileg bekebelezett olyan telki szolgalmat szüntet meg, mely az uralgó teleknek nagyobb előnyére szolgált, mint a mennyire a terhelt és a kisajátított telek értékét csökkentette, ez esetekben a bérlőknek, haszonbérlőknek, vagy az uralgó telek tulajdonosainak igényei a jelen fejezetben megállapított elvek alapján külön kártalanitandók. 29. §. A kisajátítás miatt a bérlő vagy haszonbérlő a szerződés megszüntetését csak akkor követelheti : aj ha az egész bérlemény kisajátittatik; b) ha a bérlemény egy részének kisajátítása folytán a szerződés feltételei többé nem teljesíthetők, vagy a bérlemény olyan változást szenved, hogy előbbi rendeltetésének többé meg nem felelhet. 30. §. Azon időponttól, a melyben a kártérítési egyezség vagy határozat által jogerejüleg megállapittatott, vagy a mennyiben a kisajátított tárgy a kártalanítás megállapítása előtt foglaltatott el, az elfoglalalás napjától kezdve a kártalanítási összeg után a lefizetésig, vagy letéteményezésig 6°/0-os kamat is fizetendő, hacsak az előbbi tulajdonos a kártalanítási összeg megállapítása után a használatot nem folytatja, mely esetben a 6°/e-os kamatok csak a tényleges átvételtől folynak. ' 32. §. Ha a vállalat a kisajátítás által érdekelt tulajdonosokkal a kisajátítási terv megállapítása iránt megegyezett, s ha az illető község elöljárósága az egyezséghez hozzájárulását a kisajátítási tervre vezetett záradékokban kifejezte, jogában áll a kisajátító vállalatnak, a mennyiben a kártalanítás iránt az összes telekkönyvi érdekeltekkel kiegyezni nem tudna, az egyezségileg megállapított kisajátítási terv alapján a kártalanítási eljárás megindítását az illetékes birtokbiróságnál kémi. Ha a kisajátítási terv megállapítása iránt az egyezség az érdekelt tulajdonosokkal létre nem jött, vagy ha ahhoz a községi elöljáróság hozzá nem járult, a kisajátítási eljárás megindítását a közmunka és közlekedésügyi minister rendeli el, mivégre a kisajátítási terv két egybehangzó példánya a nevezett ministerhez nyújtandó be. 295. Az 1881 : XLI. t.-cz. 5., 6., 9., 10., 32—42., 45., 60. és 61. §§. rendelkezéseinek egybevetéséből kétségtelen, hogy a kisajátítás a tulajdonszerzésnek kivételes és egyebektől éltérő módja, a mennyiben, ha a kisajátitási térv jogérvényesen meg van állapítva, ugy szintén a kisajátító a kisajátítás alá vett területet tényleg a kisajátítás czéljaira birtokba is vette, ezek által a kisajátítás jogilag megtörtént és a kisajátító az ekként megtörtént kisajátítás után arra a területre a tulajdonjogot oly hatálylyal szerezte meg, hogy habár az esetleges kártalanítást mint a már megtörtént kisajátításnak jogi következményét magától el nem háríthatja, azt a tulajdonjogot minden telekkönyvi előleges feljegyzés nélkül bárki irányában egyébként korlátlanul érvényesítheti. (Curia 1891 október 3-án 1712. sz. a.)