Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

100 A tulajdonjog. bíróság által tüzetesebben kiemeltetett, felperes község a kétségtelen­tudomásával még 1876. évben történt építkezést nem akadályozván, legjobb esetben is csak a beépített térület értékének megtérítését köve­telhetné. Az alperesek telkére vezető utat illető kereseti kérelemmel pedig felperes a tanuk vallomásánál fogva s a szóban forgó köztérnek eddigi rendeltetésére való tekinteten felül még azért is helyesen uta­síttatott el, mert a mennyiben felperes ama közteret a jövőben eddigi rendeltetésétől eltérő használatra kívánja fordítani s e végből tartja szükségesnek az eddigi használat megszüntetését, annak esetleges esz­közölhetése nem a jelen perutra tartozik. (1886 deczember 20-án 5455. sz. a.) 290. A felperes tulajdonát képező telken felperes és az alperes jogelőde által közösen épített ház, mint az ingatlannak (teleknek) tar­tozéka, természetben szintén a felperes tulajdonává vált, s tehát az. alperesek jogelődének hagyatékát nem magának a háznak, hanem a ház becsértékének fele része képezi. (Curia 8816/1893. sz. a.) 291. A szomszéd telek tulajdonosa látván a tulépitkezést, a mennyi­ben az épitkezés a szomszédos házukra nézve káros, nyomban tiltakoznia kell az épitkezés ellen; ha ezt nem teszi meg, csak kártérítési igénynyel léphet fel a tulépitő ellen. Curia: A kataszteri térkép az ingatlanok kiterjedésére nézve a. tulajdonjog szempontjából bizonyító erővel nem bírván, felpereseknek a határvonalat a peres telkek között más perrendszerü bizonyítékokkal kellett volna bizonyitaniok. erre nézve azonban az egyedül álkS B. F. tanúnak vallomása annál kevésbbé vehető figyelembe, mert bizonyítva van, hogy a határvonalat jelző földhányást felperesek hordatták el, s­igy önmagok tették lehetetlenné azt, hogy a határvonal a természetben felismerhető legyen; ily körülmények között nem lévén megállapítható, hogy az alperesek által épített háznak eresze felperesnek telkére átnyúlik. Felperesek az alperesi ház ereszének eltávolítása iránt indított keresetökkel annyival is inkább elutasitandók voltak, mert felperesek az alperesek által eszközölt építkezést látván, a mennyiben ez az épit­kezés a szomszédos házukra nézve káros volt, nyomban tiltakozniok kellett volna a jogellenes épitkezés ellen; de ők ezt nem tették, és. igy felperesek, ha az állítólag jogellenes épitkezés következtében netán kárt szenvedtek, csak kártérítési igény nyel léphetnek fel alperesek elle­nében. (1898 november 15-én 1344. sz. a.) 292. A szolgalmi jog fenn nem állása esetén azé a kerités, a kinek telkére a kerités fél eresze kalapjának csepegője esik. Nagyváradi járásbíróság: Alperes tagadása ellenében felperes az általa hivatott s kihallgatott tanuk vallomásai által vagy másként nem bizonyíthatta kereseti azon állítását, hogy a kérdéses kerítést fentar­tani és jókarba helyezni alperes tartozik. Nemcsak Nagyváradon, hanem törvényes elvnél fogva mindenütt ugy van az, hogy szolgalmi jog fenn nem állása esetén azé a kerités, a kinek telkére a kerités fél eresze=

Next

/
Thumbnails
Contents