Magyar döntvénytár, 8. kötet (1906)

A tulajdonjog. 91 259. Midőn a terhelési és elidegenítési tilalom a hagyatéki bíróságnak megkeresése alapján jegyeztetett fel, a feljegyzés csak akkor törülhető ki, ha az érdekeltek a feljegyzés kitörlését megengedték, vagy ellenük a feljegyzés kitörlése iránt intézkedő jogérvényes ítélet hozatott, mert a telekkönyvi hatóság nincs jogosítva vizsgálni azt, vájjon a hagyatéki bíróság a tilalom feljegyzését helyesen rendelte el, vagy sem? (Curia 1899 szeptember 21-én 338/1899. sz. a.) 260. A ki arra kötelezi magát szerződéssel, hogy halála esetére valamely átvett ingatlant egy határozott személynek fogja örökségképen hagyni, az ezen ingatlant élők közt sem idegenítheti el. Curia: A keresetlevélhez A) alatt mellékelt szerződés 2-ik pontja szerint alperes arra kötelezte magát, hogy a zombori 2266. számú telek jegyzőkönyvben felvéve volt, utóbb a zombori 5654. számú telekjegyzőkönyvbe átvezetett 7053—7056. helyrajzi számú ingatlannak anyjától, S. szül. W. Annától átvett fele részét halála esetére kiskorú b. B. Fülöpnek fogja örökségképen hagyni. Ezen szerződési kikötésben nemcsak a végrendelkezésről s általában halál esetére rendelkezésről való lemondás foglaltatik, mint azt alperes értelmezi, hanem benne foglaltatik a dolog természeténél fogva az élők közötti elidegenités tilalma is, mivel alperes csak ugy hagyhatja halála esetére az ingatlant kiskorú B. Fülöpnek, ha azt életében fentartja és el nem idegeniti. Az A) alatti szerződéssel e szerint alperes a kérdésben forgó ingatlan tekintetében nem korlátlan, hanem csak kiskorú b. B. Fülöp várományi joga által korlátolt tulajdonjoghoz szerezvén czimet. miután ennek daczára s a nélkül, hogy az átruházónak a korlátlan tulajdoni jog bekebelezését megengedő későbbi nyilatkozata bekövetkezett volna, alperes javára az 1882. évi április 22-én 1610. sz. a. kelt végzés következtében a tulajdoni jog minden korlátozás nélkül kebeleztetett be: felperesnek keresete, melylyel a szerződésben meg; állapított korlátozás telekkönyvi bejegyzése czéloztatik, alaposnak bizonyul. (1889 november 28-án 5832. sz. a.) 261. Az elidegenítési és terhelési tilalom a törvényen alapuló közadók és azok természetével biró és a magánjog keretén kívül eső követelésekkel illetve tartozásokkal szemben hatálylyal nem bír. Budapesti tábla: A somlak 245. telekkönyvben foglalt -az a korlátozás, mely szerint az ingatlan sem el nem idegeníthető, sem meg nem terhelhető, a törvényen alapuló közadók és azok természetével biró és a magánjog keretén kivül eső követelésekkel illetékes tartozásokkal szemben hatálylyal nem bir. Curia helybenhagyja; mert jelen esetben nem a telekkönyvi tulajdonos által kötött valamely jogügylet alapján jegyzendő be a zálogjog, hanem telekkönyvileg foganatosítandó a temesvári törvényszéknek 12565/1888. sz. ama végrehajtási végzése, a mely az illető ingatlanokat törvénynél fogva terhelő adó- és illetékhátralékok biztosítását és esetleg behajtását czélozza, e végzés foganatosítása körül tehát nem képezhet telekkönyvi akadályt a telekkönyvi tulajdonos szabad rendelkezési jogát korlátozó s nyilvánkönyvileg kitün-