Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

88 Házassági törvény. 83. §. — Anyagi rész. Kir. ítélőtábla : Az elsőbiróságnak a házassági kötelék felbontását tárgyazó hivatalból megvizsgált Ítélete megváltoztatik és a felperes keresetével elutasittatik, a perköltség a peres felek között kölcsönösen megszüntettetik. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: Az 1894 : XXXI. t.-cz. 83. §-ának az a rendelkezése, hogy a keresetet attól a naptól számítandó hat hó alatt lehet megindítani, melyen a büntető ítélet a házastárs tudomására jutott, kifejezetten a 79. §. és a 80. §. d) pontjának eseteire vonatkozik s a 83. §-ból az kétségtelen, hogy a hat havi határidő a 78. §. esetében nem a jogerős Ítélet keletkezésétől nyert értesülés, hanem magának a sérelmes cselekmény elkövetésének napjától veendő számításba. Minthogy pedig felperes az 1901 márczius 27-én benyújtott keresetét az 1894 : XXXI, t.-cz. 78. §-ára alapította s abban önálló bontó okul azt hozta fel, hogy férje 1898 június 4-én revolverrel 6-szor reá lőtt s igy ez utóbbi naptól számítva nemcsak a kereset, hanem a pártfogó ügyvéd kirendelése iránt 1901 február 28-án benyújtott kérvény is a 83. §-ban kitűzött hat havi határidő leteltével lett beadva s felperes azt nem is állította, hogy a kereset megindításában egyébként erőhatalom vagy cselekvő képtelenség által gátolva volt: a másodbiróság Ítéletét ezekből az okokból helybenhagyni kellett. (1902 márczius 6-án 7769. sz.) 209. A bontó perekben — azok jogi természeténél fogva — a kereseti jog megszűnése hivatalból s igy az esetben is ellenőrizendő, ha a felek az iránt kifogásokat nem emeltek. Az a körülmény, hogy a házasság a bontást kérő félre nézve mily mérvben van feldúlva, csak az esetre veendő figyelembe, ha az ellenféllel szemben bontó oknak kimondható tények vannak bizonyítva. Habár a per folyamán a 83. §-ból merített kifogás nem tétetett, ez a szakasz hivatalból is alkalmazást nyer; mert a bíróságok hivatalból is őrködni kötelesek a közérdeket is érintő házasságok fentartása felett. (Curia 1897 szeptember 30-án 3786. sz.) 210. Felperes által bontó okul felhozott azon panasz, hogy alperes a házassági tartozás (debitum conjugale) teljesítését következetesen megtagadta s az egész együttélés ideje alatt felperessel nemileg nem közösült, az 1894: XXXI. t.-cz. 83. §-a szerint elenyészett, mert keresetét legkésőbb az elhagyástól számítandó 6 hónap alatt tartozott volna beadni, felperes azonban ezt jóval később tette. A nősztehetetlenség nem a házasság felbontására, hanem — a mennyiben bebizonyíttatott, hogy alperes ezen hibában már a házasság megkötésekor szenvedett — a H. T. 54. §. c) pontja szerint a házasság érvénytelenítésére szolgálhat csak alapul. Midőn felperes alperes nősztehetetlenségéről még az együttélés idejében győződött meg, tartozott volna a H. T. 57. §. c) pontja szerint házasság érvénytelenítése iránti keresetét attól a naptól számítandó egy év alatt indítani, mely napon a tévedést felismerte, vagy legalább az elhagyástól számítandó egy év alatt. Midőn tehát felperes keresetét ily irányban meg