Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Osztály. 599. Szegedi tábla: A szülő által eszközölt osztály az ellenkezőnek bizonyításáig véglegesnek és az öröklés szabályozására irányulónak tekintendő. (6479/1898. sz.) — Curia helybenhagyja. (2758/1899. sz.) 600. Az örökség iránti egyezkedés nem képez oly jogügyletet, melynek érvényességére nézve annak irásba foglalása szükséges lenne, az esküvel is bizonyítható. (Curia 1875 február 22-én 1165. sz.) 601. Az osztályegyezség nem terjed ki arra a vagyonra, melynek a hagyatékhoz való tartozandóságáról az egyezkedő felek vagy azok egyike nem bírt tudomással. Curia ; Habár kétséget nem szenved, hogy a közös apa jogán G. ellen érvényesített 1417 frt a közös apa hagyatékához tartozik, a becsatolt nyugtával pedig bizonyitva van, hogy felperes alperes által minden apai és anyai örökségére nézve kielégíttetett, miután azonban másrészről alperes beismerte, hogy a nyugta kiállításakor erről az 1417 frtnyi követelésről felperesnek még tudomása nem volt, következésképen az a nyugtában kifejezett testvéri egyezségnek tárgyát sem képezhette, ugyanazért felperest a később felfedezett apai hagyatékból őt megillető résztől kizárni nem lehet. (1876 szeptember 6-án 8651. sz.) 602. Az osztályegyezség az 1729: XXXVI. ezikkely értelmében tévedés alapján megtámadható s a tévedést az azt állító fél tartozik bizonyítani. Curia : Felperes elutasittatik, mert jelen osztályigazitási pere folyamában tartozott volna az 1729 : XXXVI. t.-cz. értelmében bizonyitani azt, hogy az osztozó felek szándékán és feltételein kivül (a törvény helyesebb forditása) szerint: szándéka és feltevése ellenére) egyes telek minőségére és részletére nézve tévedések forogtak fenn, melyek ily per utján kijavitandók, de azt nem tette. (1878 szeptember 24-én 7832. sz.) 603. A fenforgó körülmények igazolhatják, hogy a törvényes örökrész nem természetben, hanem pénzértékben adassék ki. Ez esetben a kiadás időpontjában volt érték az irányadó. a) Curia : A mennyiben tehát felperesnek örökrésze eddigelé ki nem adatott, azt a birtokban levő alperesek neki kiadni tartoznak. Minthogy azonban a kérdéses ingatlanból felperes örökrésze csak részt tesz, annak 17/18 része pedig az alpereseket illeti, s ezen felül az alperesek azon nagyobb költséggel két házat emeltek, alperesek nem kötelezhetők arra, hogy felperes örökrészét abból az ingatlanból természetben adják ki, hanem az pénzértékben elégitendő ki. De mivel felperest, mint az örökhagyó halálától (1883) fogva az ingatlan !/18 részének tulajdonosát eme hányadrész időközi értékemelkedése szintén megilleti, nyilvánvaló, hogy felperes örökrésze a kérdéses ingatlan jelenlegi értéke alapján állapítandó meg. (2353/1901. sz.) b) Szegedi tábla; Az ezek szerint közszerzeményül megállapított vagyonnak fele T. Zsuzsanna hagyatékát képezvén, ennek ismét negyedrésze a felperest, mint a most nevezettnek leszármazó ját az ideiglenes törv. szabályok 9. §-a szerint megilleti ugyan ; minthogy azonban a felsorolt összes s a szerzés alkalmával kizárólag az elsőrendű alperes nevére