Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

666 A hagyaték kiegészítése és biztosítása. 593. A törvény szerint öröklésre hivatott személyek az osztály megejtése előtt is jogosítva vannak a hagyaték kiegészítése vagy biztosítása végett szükségesnek mutatkozó joglépések megtételére. a) Curia : Alperes beismeri, hogy III. rendű felperes a haszonbérbe adó néhai L. Józsefnek gyermeke és ennek az egyik haszonbér részletfizetését megajánlotta, elismerte tehát, hogy ezen felperes is néhai L. József egyik örökösének tartja. A további felpereseknek, kik mint III. rendű felperesnek testvérei, illetőleg testvérének gyermekei, azzal együtt léptek fel a perben, örökösi minőségük pedig valószínűvé tétetik ezen körülmény és az azt támogató B) alatti okmány által, annál is inkább, mert az ellenkezőre a perben adatok nem léteznek; tekintve tehát, hogy a törvény szerint öröklésre hivatott személyek az osztály megejtése előtt is jogosítva vannak a hagyatéki tömeg kiegészítése vagy biztosítása végett szükségesnek mutatkozó joglépések megtételére, tekintve, hogy e szerint, a mennyiben az ily peres felek a kereseti követeléshez való kizárólagosjogukat nem mutatják ki, annak nem a perelhetési jogosultságnak megtagadása, hanem csak az lehet következménye, hogy az esetleg megítélt összegnek a hagyatéki tömeg javára leendő fizetése rendeltessék el: minthogy a követelés érdemében a másodbiróság nem határozott, az ez irányban a további eljárásra utasítandó volt. (1884 november 28-án 3820. sz.) b) Curia : Az örökhagyót megillető követelésnek az az adós ellen per utján való érvényesítésére bármelyik örökös fel van jogosítva s a felperesként fellépő örökös kizárólagos örökösi minőségének hiánya csak arra szolgálhat okul, hogy a marasztalási összegnek birói letétbe helyezése mondassék ki. (1896 január 21-én I. Gr. 373. sz.) c) Curia : Tekintettel arra, hogy az örökösök az örökhagyó halálával már törvénynél fogva lépnek minden jogokba, melyek az örökhagyót illették és annak halálával el nem enyésztek, az a körülmény, hogy a jelzálogos követelések az örökösökre még telekkönyvileg átruházva nincsenek, nem fosztja meg őket attól, hogy e követeléseket az adós ellen érvényesítsék, hanem csak arra jogosítja fel az adóst, hogy a fizetést a zálogjog törlésére alkalmas okirat kiadása ellenében teljesítse. (1897 április. 22-én I. G. 53. sz.) d) Curia: Alpereseknek a felperes perbeli jogképessége ellen felhozott panasza nem bir megállható alappal, mert a felebbviteli bíróság ítéleti tényállása szerint az A) alatti hagyatékátadási végzés valódi; minthogy pedig e hagyatékátadó végzésben felperes a néhai D. L-né R. K. kizárólagos örököséül bíróilag el van ismerve, és az, hogy a jelen perbeli követelés felpereseknek kifejezetten átadva nincs, felperesnek abbeli bíróilag elismert kizárólagos örökösi voltára befolyással nincs, felperes kétségtelenül jogosult arra, hogy a nevezett örökhagyó jogán perrel felléphessen é& annak az örökhagyónak igényeit per utján érvényesítse ; következésképen az, hogy a felebbviteli bíróság alpereseket nem a felperes kezeihez való teljesítésre, hanem a teljesítésnek az illető hagyatéki bíróságnál leendő eszközlésére kötelezte, alperesekre nézve a jogszerűség szempontjából nem sérelmes. (1900 márczius 1-én I. G. 3. sz.) Jegyzet: A tervezet e czimnél szabályozza á hagyaték gondnoki felszámolásának most nem levő intézményét a 2018—-2023. §-okban.