Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

464 Növedékjog. nek azonban a peres felek a 2. •/. alatt mellékelt végrendeletben foglalt intézkedés joghatályára ; mig ugyanis felperes az imént érintett végrendeletnek azt az intézkedését, mely szerint az örökhagyó »az esetre, ha gyermekei meghalnának, ugy a 302., 630. és 633. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt összes vagyona háborítatlan haszonélvezetét alperesnek hagyományozta«, akként értelmezi, hogy alperest a haszonélvezet joga csak az^örökhagyó mindkét gyermeke elhalálozása esetében illeti meg; alperes pedig azt vitatja, hogy a részére hagyományozott haszonélvezeti jog már az örökhagyó egyik gyermeke elhaltával hatályossá vált. A Curia a végrendelet imént idézett rendelkezésének értelmezésére vonatkozóan az elsőfokn biróságnak megállapítását találja okadatoltnak : mert a peres felek kölcsönös beismerése szerint G. János örökhagyónak két gyermeke, névszerint Gr. Ferencz felperes és az 1882. évben elhalt Gr. Rozália maradt: a végrendeletnek az a kifejezése tehát, hogy »az esetre pedig, ha gyermekeim meghalnának, ugy stb.«, a szavak közönséges értelme szerint, nem értelmezhető másképp, mint hogy alperes haszonélvezeti joga csak az esetben lép hatályba, ha mindkét gyermek elhal; mert ha az örökhagyó a fentebb szószerint idézett szavaknak más, illetve az alperes által vitatott értelmet kivánt volna tulajdonitani, annak határozott kifejezést adott volna ; mert ily kifejezett intézkedés hiányában nincs semmi ok annak feltevésére, hogy az örökhagyó alperes hitestársát a haszonélvezeti jogban már az egyik gyermeke elhaltával annak jutalékára vonatkozóan részeltetni kivánta, sőt abból a körülményből, hogy az örökhagyó idézett intézkedésében összes vagyona, tehát nem az egyik vagy másik gyermeke jutalékára vonatkozó haszonélvezetéről tesz emlitést, valamint abból a körülményből, hogy bár az örökhagyónak leszármazó utódai maradtak, mégis alperes házastársának kizárólagos tulajdonul külön javakat hagyományozott : az örökhagyónak ellenkező szándékára, vagyis arra kell következtetni, hogy alperesnek a haszonélvezeti jogot csak mindkét gyermeke elhalálozása esetére az oldalági rokonokkal szemben kivánta hagyományozni. (1889 november 6. 1205. sz.) VI. CZIM. Az örököshely ettesités, (Tervezet: 1833. §.) 288. Az egyszerű helyettes joga csak akkor érvényesíthető, ha az első helyen kijelölt örökös az örökséget vagy elfogadni nem akarta, vagy azt megszerezni nem képes. Azzal, hogy az első helyen kijelölt örökös az örökséget elfogadja, az egyszerű helyettes feltételes joga megszűnik s ez esetben az meg sem nyilt. A végrendelet értelmében az esetre, ha B. M. neje előtt elhal, összes ingó és ingatlan vagyonának neje lesz az örököse, ha pedig neje iselhalna, az egész vagyon neje nővérének F. leányára M.-ra (felperesre) száll. Felperesnek az a nézete, hogy a végrendeletnek ez utóbbi rendelkezése hitbizományi helyettesitést tartalmaz, nem helyes, mert tekintettel