Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

434 Végrendelkezési képesség II. RÉSZ. I. CZIM. A végrendelkezési jog általános szabályaihoz. (Tervezet: 1818—1819. §.) 247. Végrendelkezési képességgel csak a törvényes kort (12 évet) betöltött egyén bir. a) Curia : A törvényes kort meghaladt örökhagyó, a Hármastörvénykönyv I. rész III. czime értelmében, végrendelkezési képességgel birt, végrendelkezési joga pedig, az ideigl. törv. szabályok 7. §-a értelmében, korlátozva nem volt, végrendelete tehát, a kellő kor hiánya miatt, sikerrel meg nem támadható. (1875 február 4. 635. sz.) b) Szegedi tábla : Miután a törvényerővel biró H. K. I. 111. czim a törvényes kort a betöltött 12. életévben állapitja meg, miután ugyanannak III. 30. §-a szerint az apa csak a nem törvényes korú gyermekének jogosult örököst nevezni, illetőleg helyettesíteni, a mely intézkedéssel tehát a törvényes kort elért gyermeknek végrendelkezési joga kifejezetten fentartatik, miután ebből folyóan az 1873 márczius 10-én született örökhagyó ifj. J. Bálint által 1887 február 11-én tett, s a 18 éven alóli kiskorúak végrendelkezési képességét, a korábbi törvények értelmében, az 1876 : XVI. t.-cz. 21. §-ának megfelelően fentartott, közjegyző által felvett végrendeletnek anyagi érvényéhez annál kevesebb kétely fér, mert a fentebbi jogszabályt az 1877 : XX. t.-cz. 7. §-a hatályon kivül nem helyezte; az elsőbiróság a végrendeletet helyesen tartotta fenn érvényében s ennek folyományaként, minthogy annak érvényes volta a felperes-által igényelt törvényes örökösödést kizárja, helyesen utasitotta el felperest keresetével. (1891 május 25. 267. sz.) — Curia : Helybenhagyja. Indokok : Az 1876. évi XVI. t.-cz. 21. §-ából, mely szerint a 18 éven felüli kiskorúak feltétlenül, a 18 éven alóli kiskorúak pedig, a mennyiben rendelkezési képességgel birnak, csupán azzal a korlátozással, hogy végakaratukat közvégrendeletben kell nyilvánitaniok, minden vagyonukról, tekintet nélkül annak minőségére és jogi természetére, szabadon végrendelkezhetnek, kitűnik, hogy a végrendelkezési képességre nézve nem az 1877 : XX. t.-czikkben a cselekvésképesség tekintetében megállapított szabályok, hanem az e tekintetben fennálló és érintetlenül hagyott korábbi jogszokás az irányadó. Ezen a hármastörvénykönyvnek a másodbiróság által idézett helyein kifejezést nyert jogszokás és az annak alapján kifejlődött birói gyakorlat szerint pedig a kiskorúak törvényes koruk, vagyis 12-ik életévük elértével szabadon végrendelkezhetnek ; és mert a felperes által idézett 1877 : XX. t.-cz. a végrendelkezési képesség tekintetében megszorító szabályokat nem tartalmaz, sőt annak 7. §-a a cselekvési képesség tekintetében fennálló jogszabályokat, a mennyiben a törvény változást nem állapit meg, érvényükben világosan fentartotta, s miután a végrendelkezési képesség tekinteté-