Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

432 Öröklés az egyházi személyek után. 244. Az alsóbbrendű papok hagyatékából a szegényeknek járó és 1000 koronát meghaladó (egyharmad) örökrésznek hováforditása iránti rendelkezés a fennálló és törvényes erővel biró legfelsőbb elhatározások s a volt helytartótanácsnak 1816 október 6-án és 1819 augusztus 24-én kelt rendeletei értelmében nem a bíróság, hanem a kormányhatóság hatáskörébe tartozik : mi végből ahhoz jelentés teendő, ezekhez képest ebben a tárgyban perreutasitásnak nincsen helye. Minthogy pedig a belügyminisztérium képviseletében a közalapítványi igazgatóság, mint az örökhagyó hagyatéka rendezésére folytatott eljárásban résztvett fél, az ez ügyben keletkezett bírói határozatok kézbesítésével értesítést nyer, az érintett tárgyról még a vallásügyi minisztériumhoz is külön jelentéstétel iránt kell intézkedni. (Curia: 1901 május 24. 1918 sz.) 245. A volt erdélyi nagyfejedelemség területén a Kollonich-féle egyezmény soha sem bírt érvénynyel s az ott fennálló jogszabályok értelmében a gör.-kath. ielkészkedő nős pap ingó vagyona, tekintet nélkül annak eredetére, arra az egyházra száll, melynél elhalálozása idejében alkalmazva volt. Az 1853 május 29-én kelt kihirdetési nyiltparancs VII. czikke 3. pontjának c) betűje alatt foglalt rendelkezés első része szerint Erdélyben az egyházi személyek hagyatékaira vonatkozólag, a törvényes örökösödéi beállta esetében, a korábbi jogszabályok alkalmazandók. A korábbi hazai törvények közül a leszármazók és végrendelet hátrahagyása nélkül elhalt papok utáni törvéayes öröklés az Ap. Const. I. r. 6. C) 2. c) pontja szabályozta és a Kollonich-féle egyezmény a volt erdélyi nagyfejedelemség területén soha érvénynyel nem bírt, a B. Jáno& püspöknek egyébként a királyi felség által jóváhagyott végrendeleti intézkedései pedig a Ielkészkedő és kihalt nős gör.-kath. alsóbb papok utáni törvényes öröklést illetőleg sem a törvényhozó, sem a végrehajtó hatalom által hatálybaléptetve nem lettek. Való ugyan, hogy az (Ap. Const. I. r. 6. C) 2. c) pontja jelenleg nem alkalmazható a leszármazók és végrendelet nélkül elhalt összes papok utáni törvényes öröklésre, mivel későbbi udvari határozmányok és rendeletek a papok egy részére nézve, a törvényes öröklés tekintetében, az Ap. Const. I. r. 6. C) 2. c)-től eltérő rendelkezéseket tartalmaznak, ezek az intézkedések azonban a leszármazók és végrendelet nélkül elhalt Ielkészkedő nős papokra nem vonatkoznak s az azok utáni törvényes öröklés rendjét nem érintik s igy a leszármazók és végrendelet nélkül elhalt gör.kath. nős alsóbb papok utáni törvényes öröklésre nézve is csak a most emiitett jogszabály alkalmazható, azon javak kivételével, melyekre nézve az alól idézett nyiltparancs VII. czikke 3. pontjának c) betűje alatti további rendelkezésénél fogva a polgári törvénykönyv rendelkezései is irányadók s ezen mitsem változtat az, hogy a gör.-kath. vallásfelekezet csak azon jogszabály megalkotása után keletkezett, mivel az természetszerűen arra a vallásfelekezetre is kiterjedt, a szerint a jogszabály szerint pedig a végrendelet és leszármazók nélkül elhalt pap s illetve Ielkészkedő nős pap ingó vagyona, tekintet nélkül annak eredetére, arra az egyházra száll, melynél az elhalálozása idejében alkalmazva volt; s erre nézve az sem tesz különbséget, hogy a kihalt pap hagyatékában csak