Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

418 Özvegyi jog. egyidejűleg, telekkönyvileg be is kebelezte tett: a felperest özvegyi jog czimén megillető haszonélvezet terjedelmének birói megállapításánál a jelen perben nem az emiitett hagyatékátadó végzés, hanem a törvény rendelkezése az irányadó. Minthogy pedig D. János örökhagyónak előbbi házasságából három gyermeke maradt, nevezetesen : alperes, továbbá D. Zsuzsánna és I). Ilona s minthogy az 1840 : VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében, ha a hátrahagyott gyermekek vagy azok egy része az örökhagyó előbbi házasságából származtak, az özvegy özvegyi tartás fejében csak egy gyermekrészt követelhet haszonélvezetül: felperest is özvegyi tartás fejében a hagyatékhoz tartozó kereseti ingatlanból csak egy gyermekrésznek, vagyis az egész egynegyed részének haszonélvezete illeti meg. (Curia: 1898 január 7. 3792/1897. Állandó gyakorlat.) 223. A lakóház és belsőség özvegyi haszonélvezete az özvegyet az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-ának esetében is egészen megilleti. A melenczei telekjegyzőkönyvben felvett ingatlanokra vonatkozó özvegyi haszonélvezeti jog azért lett egyötödrészre korlátozva, mert az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a értelmében oly vagyonból, a mely a férjnek az öröklött vagy előbbi házasságában szerzett vagyonát képezi, a hátrahagyott özvegyet, férjének előbbi házasságából származó gyermekeivel szemben, özvegyi haszonélvezetül csupán egy gyermekrész illeti, ezen szabály alól egyedül a lakóház és belsőség képez természetszerűleg kivételt, a mennyiben ennek özvegyi haszonélvezete az özvegyet egészen megilleti. Más jogi szempont alá esnek azonban azon javak, a melyek közszerzeményt képeznek, ezek tekintetében az özvegy haszonélvezeti joga azon körülményekhez képest változó, hogy mit nyert az özvegy közszerzemény czimén tulajdonul, minthogy sem a törvény szellemével, sem méltányosságával össze nem egyeztethető, miként az özvegy özvegyi haszonélvezetül nagyobb részt nyerjen férjének közszerzeményt képező javaiból, mint ugyanannak öröklött vagy előbbi házasságában szerzett javaiból, akkor, a midőn férjének egész lakóházát és belsőségét kapja özvegyi haszonélvezetül és ezenfelül sorsához mérten tekintélyes vagyont nyer korlátlan tulajdonul. (Curia : 1887 február 16. 5336/1886 sz.) Ellenkező : Győri tábla : Felperes, mint néhai H. Jánosnak első házasságából származó gyermeke, mostoha anyjának özvegyi jogát, az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a alapján, vele szemben egy gyermekrészre kérte szoritani s miután az örökhagyónak három törvényes gyermeke maradt, a hagyaték egy negyedrészének közös birtokát követelte. Ennek a kereseti kérelemnek a kir. törvényszék a háznak és belsőségnek kivételével, helyt adott. Minthogy azonban alperes (özvegy) beismeri, hogy a házat két kiskorú gyermekével maga lakja és a közös használatot a házra és belsőségre nézve lehetségesnek tartja; minthogy továbbá az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a az özvegyi jog korlátozása tekintetében a belsőségre nézve kivételt nem állapit meg: alperest az általa birt s felperes és testvérei által atyjuktól örökölt belsőségi jutaléknak egy negyedrészében felperes közös birtokába bocsátására kötelezni kellett. (764/1901. sz.) — Curia helybenhagyta