Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

özvegyi jog. alperesnek a hagyatéki javakból az elsőbiróság Ítéletében meghatározott rész közszerzemény czimén tulajdonul megítéltetett, nem felebbeztek . ... az elsőbiróság Ítéletét abban a részben, melylyel az eperjesi 161. és 678. számú telekjegyzőkönyvben foglalt 2 háznak, nemkülönben 33 forint 17 kr. tőke és kamatnövendékének a fele része törvényes oldalági örökösödés czimén a felperesek tulajdonául Ítéltetett meg s alperes ezekre nézve a tulajdonjog bekebelezésének tűrésére köteleztetett, helybenhagyni kellett. Ellenben az elsőbiróság ítéletét abban a részében, melylyel alperes a fennebb említett két ház fele részének a felperesek birtokába leendő átadására is köteleztetett, felperesek pedig feljogosittattak arra, hogy 16 forint 58% kr. tőkerészt és ennek kamatnövedékét felvehessék, a fenti módon megváltoztatni, az 1868 : LIV. törvényczikk 245. §-ának alkalmazása mellett, azért kellett, mert a fent hivatkozott szentszéki ítélettel az a körülmény, hogy az ágy- és asztaltól való elválasztás az örökhagyó férj vétkessége miatt mondatott ki, kétségtelenül megállapítva lévén, tekintettel arra, hogy birói gyakorlat szerint a nem vétkes nő törvényben gyökerező özvegyi jogához való igényét ágy- és asztaltól történt elválasztás folytán nem veszíti el, a tényleges birtokában lévő hagyatéki javakat özvegységének tartamára haszonélvezni kétségkívül jogosult, e jogának megszorítását pedig felperesek, mint az örökhagyó oldalági rokonai, az ideiglenes szabály I. E. 16. §-a értelmében nem követelhetik. — Curia helybenhagyja 1897 deczember 9. 4702. sz.) b) Kassai tábla : Az özvegyi jogot csak az az asszony nem követelheti, a kinek házasságát, volt légyen a nő hibás vagy nem, az illetékes bíróság felbontotta ; miután csak abban az esetben szűnt meg a nő férjének neje lenni s igy özvegye sem lehet; a miből következik, hogy ha, mint ebben az esetben, a válóperben eljárásra illetékes bíróság, a házassági kötelék felbontásának mellőzésével, csak az ágy- és asztaltól ideiglenes elválasztást mondotta ki s ebben a nő vétkességét meg nem állapította, ez a körülmény a felperest özvegyi jogától meg nem fosztotta ; minthogy az ágy: és asztaltól ideiglenes elválasztás esetében a nő férjének nevét megtartja s igy özvegye is marad. (1898 május 16. 988. sz. — Curia helybenhagyja 1898 október 28. 4528. sz.) c) Temesvári tábla : Az ideiglenes törvénykezési szabályok 1.16. §-ával érvényben tartott törvények és a törvényes gyakorlat szerint, a nő özvegyi jogát csak az esetben veszti el, ha férjétől törvényesen elválasztatik és az elválás a nőnek hibája miatt történt. Minthogy a perhez csatolt hagyatéki iratoknál levő szentszéki ítélet tanúsítása szerint a felperes örökhagyó férjétől nem a saját, hanem a férje hibája miatt választatott el ágy és asztaltól, e szerint a felperes elhalt férjének törvényes özvegye, ebben a minőségében tehát az elhalt férje hagyatékához tartozó ingatlan vagyonnak haszonélvezeti joga őt megilleti, az elsőbiróság ítéletének megváltoztatása mellett, a felperesnek özvegyi haszonélvezeti jogát megállapítani stb. kellett. — Curia helybenhagyja 1897 október 8. 4391. sz.) 174. Az utólagos érdemetlenség az özvegyi jogot meg nem szünteti. a) Felperes (az örökhagyó első nejétől származott gyermek) azon az alapon kérte a második nő javára bekeblezett özvegyi haszonélvezeti jognak megszüntetését, annak törlését és az ingatlan birtokát, mert alperes