Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

366 Szerzeményi vagyon. kapott. Ilyen értéknek kellett venni azt az 500 váltó irtot, illetve 210 o. é. frtot, mely örökhagyónak a B) alatti osztály szerint jutott, mert noha ezen osztály örökhagyó atyjának életében létesült, ennek tárgyát az apai vagyon felosztása képezte, és az ekképen nyert vagyon olyan értéket képez, mely a törvény értelmében az apára és illetve ennek leszármazóira volt visszaszállandó. (32176/1886. sz. — Curia helybenhagyta indokainál fogva és azért, mert hogy a felperesek részére megitélt ezt az összeget örökhagyó szülei vagyonából tényleg megkapta, alperes jelen felebbezésében sem veszi határozott tagadásba, azon különben nem igazolt körülmény pedig, hogy örökhagyó a kapott vagyont nőtlen korában elköltötte volna, és hogy a hátrahagyott összes vagyon a házasság tartama alatt szereztetett, a hagyatéki vagyon jogi természetének megállapítására befolyással nem bir ; mivel a hagyatéki vagyon ági vagy szerzeményi természetének jogi alapja csakis a vagyonnak az örökhagyóhozi viszonyában keresendő, e viszonyban pedig az örökhagyóra nézve csak az képez szerzeményt, a mely a szülőitől kapott vagyon értékét meghaladja. (1887. október 7. 3567. és 6544/1903. sz.) 135. A testvér által nővérének kiházasitásakor de nem osztályrész fejében adott ingó tárgyak ajándéknak lévén tekintendők, a megajándékozott nővérnek elhalálozása folytán mint ági'vagyon vissza nem követelhetők, azok tehát a nővér szerzeményét képezik. (Curia 1887 június 27. 3842. sz.) Jegyzet: E részben és a következőkre nézve áll az, a mit Zsögöd B. is tanit (Tanulmányok II., 176. 1.), hogy t. i., ha végrendelet vagy életben adomány czimén jutott az ági vagyon testvérről testvérre, oldalrokonról oldalrokonra, ez a vagyon ági jellegét elveszti, mert abban az öröklés nem alapszik a jogközösségen. Lásd alább a Curia 9344/1895. sz. Ítéletét. 136. Az örökhagyóra ennek nagybátyjától törvényes öröklés utján hárult olyan vagyon, a mely a nagybátyára nézve is szerzeménynek tekintendő, az örökhagyónak is szerzeményi vagyonát képezi, abban tehát az örökhagyónak életben levő anyja az oldalrokonokat az öröklésben megelőzi. Szegedi tábla : A néhai Kornél hagyatékában lévő az az érték, mely az öröklött vagyon értékét meghaladja, ennek szerzeményét képezi, a szerzeményi vagyonnak a kiskorú S. Edére hárult része erre az örökhagyóra nézve, miután az nem szüleitől vagy ezek ágától, hanem oldalagos rokonáról (nagybátyjáról) hárult reá, ennek is szerzeményi és nem öröklött (ági) vagyonának tekintendő lévén, ebben a szerzeményi vagyonban az örökhagyó S. Edének végrendelet és lemenők nélkül történt - elhalálozása folytán, az ideiglenes törvény szabály 10., 11., 12. §§-ai értelmében, az oldalágos rokonok kizárásával a felperes mint felmenő (anya) van hivatva az öröklésre (2698/1901. sz. — Curia helybenhagyta 1901 deczember 20. 6199/1901. sz.) 137. A nagybátyától kapott készpénz szerzeményi vagyon. A peres felek megegyeznek abban, hogy a keresetileg követelt 600 frt az örökhagyóra nem annak a felperesekkel közös szülei, hanem annak nagybátyja után szállott; ez a készpénz tehát olyan vagyon, a mely az örökhagyó szüleire, ha életben volnának is, az alperes férjet megelőzően