Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Eltartás kötelezettsége. 239 73. Az, hogy a gyermeket tartó szülő más vallásra'tért át, nem gátolja a gyermeknek abban a vallásban való nevelését, melyhez törvény szerint tartozik s ez okból nem kérheti a gyermek másik szülője, hogy a gyermek tartása reá ruháztassék. (Curia 1892 január 20. 5069/1891.) 74. Az árvaszék hatáskörébe csakis annak megállapítása van utalva, hogy a kiskorú gyermek szülőjének eltartásához mennyivel és mi módon köteles hozzájárulni. Temesvári tábla: A szülők és gyermekek közti viszonyt szabályozó családi jogból az a viszonkötelezettség is következik, hogy a gyermek vagyontalan és munkaképtelen szülőjét eltartani köteles, mely általános jogszabályra az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-ában kifejezetten is történik hivatkozás ; kétségtelen az is, hogy annak eldöntése, hogy a szülőt kiskorú gyermeke irányában az eltartási igény megilleti-e, birói útra tartozik s a fentidézett gyámi törvény 11. §-a értelmében az árvaszék hatáskörébe csakis annak megállapítása van utalva, hogy a kiskorú gyermek szülőjének eltartásához mennyivel és mi módon köteles hozzájárulni ? Felperes mindazonáltal az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatása mellett keresetével el volt utasitandó ; mert, a mint már fentebb kifejtetett, csak a vagyontalan és munkaképtelen szülő igényelhet gyermekétől eltartást, felperes azonban sem azt, hogy vagyontalan, sem azt, hogy munkaképtelen, nem is állította, annál kevésbbé bizonyította, s e szerint a felperes eltartásához való igényének és az alperes eltartási kötelezettségének előfeltétele hiányozván, az megállapítható nem volt. (Curia helybenhagyja. 1892 október 5. 5027/1892.) 75. A szülők és nagyszülők tartási összegét a gyámhatóság csak abban az esetben állapítja meg, ha a kötelezett gyermek vagy unoka kiskorú. A gyermekeknek az a kötelezettsége, hogy vagyontalan és keresetképtelen szüleiket eltartani kötelesek, oly kötelezettség, mely a gyermekeket egyaránt terheli akkép, hogy ezek a tartás költségeit vagyonuk arányában viselni tartoznak, az egyik gyermek elhalálozása esetében pedig ennek kötelezettsége, a képviselet elvénél fogva ennek gyermekeire, vagyis az eltartandó személy unokáira száll át. Curia: A felebbezési biróság Ítéletének indokolása szerint felperest főleg azért utasította el keresetével, mert a vagyontalan és munkaképtelen szülőknek köztekintetekből való eltartása iránti kötelezettség megállapítása nem a biróság, hanem a közigazgatási hatóság, nevezetesen a gyámhatóság hatáskörébe tartozik. A felebbezési bíróságnak ez a felfogása téves, mert az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-a szerint a szülők és nagyszülők ama jogára nézve, hogy gyermekeiktől vagy unokáiktól tartást követelhessenek, a fennálló jogszabályok érintetlenül hagyattak, és a gyámhatóság csak abban az esetben állapítja meg a tartás összegét, ha a kötelezett gyermek vagy unoka kiskorú, azonban a jelen esetben kiskorú érdeke fenn nem forog. Többire nézve helyes a felebbezési bíróságnak az a kiindulási pontja, mely szerint az 1877 : XX. t.-cz. 11. §-ában is fennállónak elismert jogszabály az, hogy a keresetképtelen és vagyontalan szülők és nagyszülők