Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági szerződés. 219 ennélfogva helyesen tagadta meg a törvényszék ezen alperes abbeli kérelmét, hogy e szerződés érvénytelennek mondassék ki. (1887 november 9-én 14,287. sz. a. Curia helybenhagyja 1891 február 10-én 6156/1890. sz. a.) 1886 : VII. t.-cz. 21. §. Okirat által való bizonyítás csak közjegyzői okirattal történhetik: . . . . b) a házastársak vagy jegyesek által egymás részére kiállított okiratoknál, a mennyiben azok mint bizonyító okiratok harmadik személylyel szemben használtatnak 23. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik: a) azon szerződéseknél, melyek a házasfelek mint ilyenek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák, akár a házasságra lépés előtt, akár azután köttettek ; b) a házastársak és jegyesek közt létrejött adás-vevési, csere, életjáradéki kölcsön, ingatlan dolgokra vonatkozó s három évnél hosszabb időre kötött bérleti és haszonbérleti szerződéseknél, tartozáselismerést tárgyazó jogügyleteknél, engedmé­nyeknél, valamint általában mindazon jogügyleteknél, a melyek által egyik házas­társ vagy jegyes ingatlan vagyonának tulajdonjogát vagy haszonvételét bármily czimen a másikra ruházza; c) ugyanazon személyek közötti ajándékozásoknál ingatlanokra általában, ingókra pedig, a mennyiben az ajándéktárgy át nem adatott. A házasfelek és jegyesek közötti jogügyletnek érvénytelensége esetében min­denik fél tartozik a másiknak azt, a mit tőle az érvénytelen jogügylet folytán kapott, visszaszolgáltatni, mire nézve azonban a házasfelek és jegyesek közt létre­jött magánokiratok egymással szemben sem birnak bizonyító erővel. 23. §. A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik, továbbá: a) a házástársak és jegyesek között kiállított általános meghatalmazá­soknál és b) a, házastársak és jegyesek között váltóbeli kötelezettség vállalására, köl­csönvételre, tartozás elismerésére, ingatlan vagyon elidegenítésére vagy megterhel­tetésére, továbbá ingatlan vagyonnak visszteher melletti szerzésre és jogról való ingyenes lemondásra szóló különös meghatalmazásoknál. 197. A közjegyzői kényszer oly ügyletekre is alkalmazandó, melyek tényleg különélő és egymással válóperben is álló felek között köttetnek. A válóper folyamán kötött szóbeli magánegyezség tehát érvénytelen. (Curia 1897 1. G. 348. sz. a.) 198. Közjegyzői okirat nem kívántatik meg oly jogügylet érvé­nyességéhez, melylyel a házasfelek nem saját, hanem gyermekeik vagyoni viszonyait szabályozzák, illetve, mely által az egyik házasfél a gyerme­kek javára bizonyos szolgáltatásokra vállalkozik. (Curia 1886 június 28-án 31. Dt. XV. 179. sz. a.) 199. Ezen szerződés a házasulandó felek (jegyesek) szülői közt létesült, s igy, minthogy ezen szerződés nem a házasfelek és jegyesek, hanem a jegyesek szülői közt létesült, ez érvényes és a szerződő felekre nézve minden tekintetben kötelező, jóllehet az közjegyző előtt sem köttetett, mivel a házasulandó felek (jegyesek) szülői közt létrejött jogügylet érvényességéhez az 1886 : VII. t.-cz. 23. §-a értelmében köz­jegyzői okirat nem kívántatik. (Vágsellyei járásbiróság 1894 deczember 7-én 12512/1893. Curia helybenhagyja.)

Next

/
Thumbnails
Contents