Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

A hitbér. 215 Hk. I. R. 93. czim: 6. §. Az asszony halálával pedig hitbérét az keresheti és követelheti magának, a ki a vérrokonság ágán hozzá legközelebb áll. Hk. I. R. 105. czim : 2. §. Mikor pedig az asszony házasságtörésért törvény szerint bűnhődött, atyafiai egyedül a jegy ajándékát és nem hitbérét szerezhetik vissza és ezt akkor, ha nem voltak gyermekei, vagy ha arról nem végrendelkezett, mert az esetben az gyermekeire háramlik, vagy a végrendeleti örökösöket fogja illetni. 186. Ha a nő férje előtt végrendelet nélkül halt el, az irott hitbér hitvestársi törvényes öröklés folytán a férjre száll. Ha tehát a nő után gyermekek maradtak, a hitbér ezeket illeti, mert ez esetben a hitvestársi öröklés ki van zárva. (Curia 1882 február 22-én 1113. Dt. II. 59.) Hk. I. R. 78. czim: 5. §. A nemzetiségi és osztályos atyafiak között . . . a hitbéreknek részökről teljesitendő fizetésére nézve, elévülésnek soha nincsen helye. 187. Az 1886 : VII. t.-cz. életbeléptét megelőző időben hitbérnek jegyes részéről való kötelezése érvényességéhez közjegyzői okirat nem volt szükséges. Curia: A keresethez A'j. alatt mellékelt, valódiságára nem kifogásolt, házassági szerződésnek czimzett okiratban P. Mihály özvegy K. Józsefné szül. R. Eszter jogutódai javára az utóbb nevezettnek nála előbb elhalálozása esetén, házassági kötbér, helyesen hitbér (moring) czimen 5000 írtnak fizetésére kötelezte magát. Ez az eset, melynek beálltához P. Mihály fizetési kötelezettsége kötve volt, bekövetkezvén, minthogy az A'j. alatti szerződés sem törvény által tiltott cselekményt nem foglal magában, sem a közerkölcsiségbe nem ütközik, nevezett P. Mihály az emiitett 5000 frtot neje R. Eszternek 1877 márczius 14-én bekövetkezett elhalálozásakor ennek jogutódai részére megfizetni tartozott volna. Minthogy azonban P. Mihály e kötelezettségének eleget nem tett és minthogy felperes néhai R. Eszter után kizárólagos örökösi minőségét, mit különben sem vontak kétségbe, a keresethez C) E) és F), alpereseknek pedig P. Mihály után kizárólagos örökösi minőségét, mi szintén nem kifogásoltatott, ugyancsak a keresethez G) alatt csatolt iratokkal kimutatta, részére alperesek, mint néhai P. Mihály örökösei, az ebből rájok szállott ingatlanok erejéig az 5000 frt tőke s ennek az 1890 június 15-től járó 6 százalékos kamatainak megfizetésére az alsóbiróságok által annál inkább helyesen köteleztették: mert sem az A'j. alatti alaki hiányára, sem annak érvénytelenségére nézve az. itélt dolog beálltára alapitott kifogásuk tekintetbe vehető nem volt.. Ugyanis az 1874: XXXV. t.-cz. 54. §-ának a) és b) pontjai szerint csakis a házasfelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozó s azok között létrejött terhes szerződéseket tárgyazó, valamint ajándékozási jogügylet érvényességéhez kivántatott okirat. A hivatott A'j. alatti okirat azonban, mint alperesek is beismerték', de az okirat keltének P. Mihály és R. Eszter között fennállott házasság megkötésének a B) alatti anyakönyvi kivonattal bizonyított idejével való egybevetéséből is bizonyos, nem házastársak, hanem jegyesek között létrejött jogügyletet foglal magában; erre tehát az idézett törvényszakasz, mely mint