Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

200 A közszerzemény megállapítása. 151. Hol szerzemény nincs, nem lehet szó közszerzeményről, melynek fogalma nem az egyes dologra, hanem az összes vagyonra vonatkozik. (A Curia mint legfőbb ítélőszék 5497/1877. sz. a.) 152. Minthogy az az értéktöbblet tekintendő közszerzeménynek, mely meghaladja azt a vagyonértéket, melylyel a hitvestársak a házasság megkötése idején már rendelkeztek, avagy időközben reájuk visszteher nélkül háramlott, ebből önként következik, hogy a házasság tartama alatt vásárolt ingatlanokra vonatkozó közszerzeményi igények vizsgálatánál, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan tulajdona kinek nevére lett a telekkönyvben felvéve, első sorban az a döntő kérdés, hogy a vásárolt ingatlan értéke meghaladja-e a házasságkötéskor már létezett vagyonértéket. (Curia 1902 szeptember 30-án 3681. sz. a. Hasonló Curia 7482/1890. sz. a.) 153. A törzsvagyonnak, ujabb vagyonszerzés czélzata, vagy szükség és czélszerüség indoka nélkül, egyoldalú visszteher nélküli elidegenítése esetében, annak a házasság tartama alatt létesült szerzeményből helyreállítása (redintegralása) nem követelhető, mert ellenkező esetben a közszerzői jog tétethetnék a közszerző-társak egyikének tetszésétől függővé, az ilyen vagyon tehát az közszerzemény megállapításánál mint meglevő veendő számításba. Curia: Házasság alatti szerzeménynek az a vagyon, vagy érték tekintendő, mely a házastársaknak a házasság megkötésekor volt vagyonát, a házasság megszűntekor meghaladja, vagyis a jelen esetben, midőn a t. i. házasságba vitt vagyona csak is a férjnek volt, s a szerzés is egyedül ennek nevére eszközöltetett, az a vagyon- vagy értéktöbblet, mely I. rendű alperes vagyonában 1875 augusztus 2-ika és 1887 május 6-ika között előállott. E vagyon- és értékkülönbözet megállapithatására pedig okvetlen szükséges annak a meghatározása, hogy mi vagyona volt I. rendű alperesnek 1875 augusztus 2-ikán, mint a K. Julianával fennállott házasság kötése, és mi volt ugyan e házasságnak 1887 május 6-ikán megszűnte idejében? Erre vonatkozólag: . . . Ezeknél fogva, és tekintettel arra, hogy I. rendű alperes arra, hogy K. Juliannával kötött házassága előtt egyéb vagyona is lett volna, bizonyítékot nem szolgáltatott, I. rendű alperesnek házassága előtt létezett vagyonául a 103 hold 310 Q-öl ingatlanok, s összesen ingókban, pénzintézeti betétekben, magán követelésekben, s a fél gőzmalom eladási árában 9572 forint érték volt megállapítandó. A mi I. rendű alperesnek a házasság megszűntekor volt vagyonát illeti: A peresfelek kölcsönösen beismerik, hogy h.-m.-vásárhelyi 9396. sz. tjkvben 15994 hrsz. alatt felvett 34 hold 1510 • -ölnek kivételével, melyet az E. alatti közjegyzői okirattal I. rendű alperes II. rendű alperesnek ajándékozott, a 103 hold 310 •-öl ingatlanok I. rendű alperes tulajdonai maradtak egész a házasság megszűnéséig, e tekintetben tehát változás csakis az elajándékozott 34 hold 1510 Q-Ö1 ingatlanra állott elő.