Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)
A házastársak külön vagyona. 126. A jogi vélelem mindig a házastárs közszerzői joga és állapota mellett harezol. Az ellenkező az erre hivatkozó fél által bizonyítandó. A közszerzőt a szerzeményi vagyonban tulajdon illetvén megr a szerzeményi vagyont természetben követelheti. Pozsonyi tábla: A jogi vélelem mindig a mellett harezol, hogy a házastárs közszerzői joggal és állapottal bir, mely vélelem mindaddig fennáll, mig az ellenkezőt állitó házastárs a közszerzőség kizárását be nem bizonyítja. A telekkönyvben felvett ingatlanok már a helyszínelés alkalmával az alperes és ennek első nejére egyenlő részben vétettek fel, következően a gazdasági felszerelés, termények és szarvasmarha, mint az ingatlannak tartozéka és növedéke az ingatlanok tulajdonosait fele-felerészben illetik meg. A közszerzőt, illetve örökösét a szerzeményi vagyonra nézve tulajdonjog illetvén meg, ebbeli tulajdonát természetben, esetleg az árverési vételár felében követelheti s nem tartozik annak becsértékét elfogadni, ez azonban nem zárja ki azt, hogy az örökös, tekintettel a közszerzőnek elhalálozásától eltelt hosszú időre és az ez alatt változott viszonyokra, a közszerzemény becsértékét követelhesse. (Curia helybenhagyta 1902 április 9-én 5168. sz. a.) így Curia: 1877 június 9-én 5497. és 1885 június 10-én 344. sz. a. 127. Az egyik házastársra örökség utján szállott pénzen vett és a telekkönyvben az ő tulajdonául bejegyzett ingatlan, ennek a házastársnak öröklött pénzét helyettesítő külön szerzeményét képezi. — Az ingatlan értékemelkedése egymagában nem alapja a közszerzeménynek. — A nemesrendü férj neje csak akkor és csak annyiban lehet közszerző a férje által szerzett vagyonban, ha neve a fassió-levélbe beíratott vagy a mennyiben a szerzés alapjául az ő vagyona szolgált. Curia: Felperes elismervén azt, hogy a keréseti ingatlanok alperes által a H. C.-tól örökölt 261.000 frton és időközi kamatain vásároltattak ; minthogy a nemesek között fennálló külön vagyonrendszernél fogva idegentől való ez az örökség, alperesnek, mint nemes nőnek, külön vagyonát képezte, kétségtelen, hogy az ily módon szerzett és telekkönyvileg kizárólag alperes nevére irt ingatlanok alperesnek az öröklött vagyont helyettesítő külön szerzeményét képezik, a melyhez felperesnek atyja jogán közszerzeményi igénye nem lehet és pedig annál kevésbbé azért, mert nemeseknél a férj főszerző lévén, a közszerzemény intézménye régi törvényeinkben a nő javára létesíttetett, minélfogva a nő közszerző lehet ugyan a férje által szerzett vagyonban, ha neve a fassió-levélbe beíratott, vagy a nő vagyona szolgált a házasság alatti vagyonszerzésnek alapjául, de a nemes nő által külön szerzett vagyonban, a mihez p. o. ajándékozás vagy idegentől való örökség utján jutott, a férjet közszerzemény czimen mi sem illeti. Nem jöhet itt figyelembe az, hogy felperes atyja a kereseti ingatlanokat állítólag kizárólag maga kezelte, mivel a kezelés alperes megbízásából, tehát az ő jogán történt és mivel a kezelés egymagában véve nem képez szerzési jogalapot; de nem támaszthat felperes atyja