Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

180 Közszerzemény. volt: Mert a közszerzemény fogalmából folyó azon jogelvből, mely szerint közszerzeménynek egyedül azon vagyon tekinthető, mely a házasság megkötése előtt létezett és az egyes házasfelek tulajdonát képező vagyonhoz viszonyitva ennek értékét túlhaladja, csak az következik, hogy közszerzemény czimén, ha ilyen vagyontöbblet nem létezik, mi sem követelhető, de ebből nem következik, hogy a közszerzeményi természetű vagyon fele részének természetbeni kiadására irányzott keresetnek helye nem lehetne, föltéve, hogy a kereset tárgyává tettvagy ónnak fentebb jelzett minősége igazoltatik. A fentebb emiitett ésfele részben megitélt házra nézve az, hogy ezen ház a felperesnek anyjával kötött házasság tartama alatt szereztetett és fel is épittetett, a per során igazolva és alperes által elismerve lévén, ezen ház fele. része közszerzeménynek tekintendő és mint ilyen a kereset megindítása, napjától számitott szakértőileg megállapított hasznaival együtt megítélendő volt, mert a per során igazolva lett, hogy felperes anyja isjelentékeny vagyonnal birt, mely alperesnek kezelése alatt állott, mert az alperes részéről azon irányban felajánlott bizonyitás, hogy ő Újvidékre való átköltözése idejében és a házasság megkötése előtt nagyobbértékű ingó vagyonnal birt, miután a tanuknak e tekintetben határozott tudomásuk nincsen, eredményre nem vezetett, és mert végre alperes arra nézve, hogy a kérdéses ház vételárát és épitési költségeit is saját vagyonából vagy ennek jövedelméből fedezte, elfogadhatóbizonyítékot nem is ajánlott, mely körülmények kapcsolatosan arról,, hogy a vagyon értékének a házasság tartama alatti csökkenése, — mely a közszerzemény létezését a fentebbiekről kifolyólag kétségessé tenné — épen nem bizonyittatott, a közszerzeményi jognak és igénynek megállapítását indokolják. (3054/1884. sz. a.) 118. A házasság tartama alatt szerzett ingatlanok közszerzeményi minőségén az, hogy azok csak a férj tulajdonául jegyeztettek be, még; akkor sem változtat, ha ez a nő beleegyezésével is történik. — A közszerzeményről való lemondás hatálya a köteles rész szempontjából. Curia: A per érdemében döntő kérdés első sorban az, hogy illette-e felperesnek 1884 november 22-ikén elhalt anyját a közszerzeményi jog, s ha igen, milyen következménynyel bir a 2., 5., 6. sz. alatti közokiratok szerinti joglemondás felperesnek abbeli jogaira, hogy anyjának közszerzeményi vagyonából köteles részt követelhessen? Felperesnek anyja és az I. rendű alperes 1852. évben, tehát olyan időben, a melyben a magyar törvények hatályban voltak, lépvén házasságra, és az I. rendű alperes mint volt kereskedő ellenkező megállapodás hiányában azzal, hogy nejét közszerzemény a törvénynél fogva nem illeti, nem védekezhetvén sikerrel,, kétségtelen, hogy az a vagyon, a mely a házasság tartama alatt addig, mig felperes anyja a közszerzeményi jogról le nem mondott, szereztetett, illetve a mely a házasság megkötése idejében létezett vagyon értékét meghaladta, közszerzeményi vagyon volt, s ennek a fele felperes anyját illette arravaló tekintet nélkül, hogy az ingatlanok kizárólag az I. rendű alperes, nevére Írattak, még ha ez nejének beleegyezésével is történt.