Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

122 Házassági törvény. 141. §. — Anyagi rész. 141. §. Ha a korábbi jogszabályok szerint a házasfelek oly tények alapján, melyek a jelen törvény szerint bontó okul szolgálnak, ágytól és asztaltól jogerejüleg elválasztattak, a 107. §-ban foglalt feltételek mellett bármelyik házasfél kérheti; hogy a biró az ágytól és asztaltól elválasztó Ítéletet felbontó ítéletté változtassa át. 320. Midőn a házasfelek az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek átváltoztatását egyáltalán nem kérelmezik, a bíróság ily esetben nincs hivatva arra, hogy a külön bizonyítást igénylő bontó okoknak önálló vizs­gálata helyett, az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek átváltoztatása iránt hivatalból rendelkezzék s illetve, hogy a házasság felbonthatása czél­jából az idézett t.-cz. 141. §-át hivatalból alkalmazza. (Curia 1897 január 27-én 8713. sz.) 321. A H. T. 141. §. esetében a vétkesség kérdésének önálló, avagy ismételt eldöntése nem képezi az átváltoztató Ítélet tárgyát. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 85. §-a alapján vétkesség megállapításának csak felbontó Ítéletben van helye, a további jogszabályok szerint ágytól és asztaltól elválasztó jogerős Ítéletnek bontó ítéletté való átváltoztatá­sánál azonban az idézett t.-cz. 141. §-a szerint csak az a körülmény vizs­gálandó, hogy a házasfelek oly tények alapján lettek-e ágytól és asztaltól elválasztva, melyek az 1894 : XXXI. t.-cz. szerint bontó okul szolgálnak és hogy e különélés az Ítélet jogerőre emelkedése idejétől számitva tartott-e két évig, ily esetben tehát a vétkesség kérdésének önálló, avagy ismételt eldöntése az átváltoztató Ítélet külön, avagy kiegészitő rendelkezésének tárgyát nem képezheti. (Curia 1897 szeptember 23-án 3557. sz.) 322. A H. T. 141. §-ában emiitett, bontó ítéletté való átváltoztatás nem foglalhat helyet oly esetben, midőn az ágytól és asztaltól való elvá­lasztás csakis békités czéljából mint a törvény által rendelt ideiglenes intéz­kedés mondatott ki. (Curia 1897 szeptember 9-én 2637. sz.) 323. Az 1894: XXXI. t.-cz. 141. §-a értelmében, bármelyik házas­fél kérheti, hogy az ágy- és asztaltól elválasztó Ítélet felbontó ítéletté változ­tattassék át és a bíróság csupán azt tartozik vizsgálat tárgyává tenni, vájjon a házasfelek oly tények alapján lettek-e ágytól és asztaltól elválasztva, melyek az 1894: XXXI. t.-cz. szerint felbontó okul szolgálnak és a 107. §-ban foglalt feltételek fenforognak-e ? az elsőbiróságnak ítéletében foglalt azt a rendelkezést, mely szerint a jelen perbeli felperes vétkesnek nyilvá­níttatott, mellőzni kellett. (Curia 1898 február 9-én 6428/1897. sz.) 324. A H. T. 141. §-a nem nyerhet alkalmazást oly esetben, midőn külföldiek között külföldön kötött házasságról van szó, mert erre az esetre külön intézkedik a H. T. 115. §-a. Arra az esetre, a midőn külföldiek közt külföldön kötött házas­ságnak felbontását az előbb magyar állampolgárságot nyert házasfelek valamelyike utóbb létrejött tények alapján kéri, a H. T. 115. §. külön rendelkezvén még arra az esetre is, ha a házasfelek a külföldi biróság által ágy- és asztaltól már elválasztattak, a H. T. 141. §. ily esetben alkal­mazást nem nyerhet, egyfelől azért, mert a 115. §. külföldi biróság elvá-

Next

/
Thumbnails
Contents