Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági törvény. 94—95. §. — Anyagi rész. 95 226. Ha a nem vétkes nő nem fejezte ki abbeli akaratát, hogy férje nevét továbbra is viselhesse, ugy e jog őt meg nem illeti s ez irányban felesleges az ítéletben rendelkezni. Az elvált nő az 1894 : XXXI. t.-cz. 94. §. szerint férje nevét nem viselheti, a nem vétkes nő azonban férje nevét a házasság felbontása után is megtarthatja, ha ezt az akaratát a perben kifejezte s a biró köteles a nőnek ezt a jogát a felbontó Ítéletben kimondani; a törvénynek eme rendelkezéséből tehát kétségtelen, hogy, ha a nő az iránt kérelmet nem terjeszt elő, hogy férje nevét a házasság felbontása után is viselhesse, ily esetben a törvénynek általános szabálya lévén kötelező, az Ítéletben az iránt felesleges külön, rendelkezni, hogy a nő férje nevének viselésétől eltiltatik : továbbá a házasság az idézett t.-cz. 73. §. szerint annak birói felbontásával megszűnik, s igy a felek külön tiltó rendelkezés hiányában, uj házasságot köthetnek a nélkül, hogy erre nézve külön engedély birói kijelentése szükséges volna, a jelzett felesleges rendelkezéseket tehát mellőzni kellett. (Curia 1897 október 13-án 4367. sz.) 227. Az 1894: XXXI. t.-cz. 94. §. minden esetre kötelezően rendelkezik az iránt, hogy az elvált vétkes nő férje nevét nem viselheti s a felbontó ítéletben az külön kimondandó, ha a nem vétkes nő férje nevének megtartására jogosittatik. (Curia 1901 május 29-én 1809. sz.) 95. §. A biró a felbontó Ítéletben a közös kiskorú gyermekek elhelyezése és tartása felől is határoz. Ha a szülők másként nem egyeztek meg, a gyermekek hét éves életkorukig anyjuknál maradnak ; ezen életkoron tul a nem vétkes szülőnek, ha mind a két szülő vétkesnek nyilváníttatott, a fiuk atyjuknak, a leányok anyjuknak gondviselésére bízatnak. A bíró azonban a szülők vétkességének és egyéb személyes körülményeinek figyelembevételével a gyermekek nyilvánvaló érdekében a szülők egyezségétől és a fennebbi szabályoktól eltérőleg is intézkedhetik, sőt a gyermekeket harmadik személy gondviselésére is bizhatja. A közös gyermekek tartása és nevelése költségeit mindkét szülő jövedelme arányában köteles fedezni, ha arra a gyermekek vagyonának jövedelme elégtelen. Veszély esetén mind a bíróság, mind a gyámhatóság elrendelheti a gyermekek számára megszabott tartás biztosítását. 228. Bíróság a házasság felbontása iránt rendelkező ítéletben intézkedhetik ugyan a házasfelek közös kiskorú gyermekeinek elhelyezése és tartása felől, de az 1894: XXXI. t.-cz. 95. §-a a apján arra nincs hivatva, hogy a törvénytelen származású gyermekek elhelyezése és tartása iránt hivatalból rendelkezzék. (Curia 1901 november 18-án 3413. sz.) 229. A H. T. 95. §-a csakis a házasfelek közös törvényes gyermekeiről intézkedik, s igy a bíróság a házasság felbontása iránt rendelkező Ítéletben intézkedhetik ugyan a házasfelek közös kiskorú gyermekeinek elhelyezése és tartása felől, de az 1894 : XXXI. t.-cz. 95. §-a alapján arra nincs hivatva, hogy a törvénytelen származású gyermek elhelyezése és tartása iránt hivatalból rendelkezzék. (Curia 1901 szeptember 18-án 3413. sz.)