Magyar döntvénytár, 7. kötet (1905)

Házassági torvény. 85., 87. §. — Anyagi rész. 91 dését nem érinti és mert nem a törvény rendelkezésénél fogva, hanem az egyik peres fél kérelmére történvén és abban s annak esetleg fontos magánjogi következményeiben a másik házasfél megnyugodván, a 85. §-nak 3. bekezdése szerint kimondott vétkesség felebbezés nélkül vizsgálat tárgyává nem tehető. (Curia 1902 január 14-én 4504/1901. sz.) 212. A H. T. 85. §-a csupán a házassági kötelék felbontása iránti perekre vonatkozik és a H. T. oly intézkedést nem tartalmaz, mely szerint a vétkesség a megtámadási házassági perben megállapítandó legyen. (Curia 1902 május 7-én 2168. sz.) 213. A H. T. 85. §. értelmében a hibás társnak a vétkessé nyilvánítása csak a bontó perekben alkalmazandó. (Curia 1901 június 4-én 2030. sz.) 214. A H. T. 85. §-ának utolsó bekezdésének tiltó rendelkezése erőszakos nemi közösüléssel véghez vitt házasságtörés esetében nem alkalmazható. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 85. §. utolsó bekezdése azt rendeli ugyan, hogy a házasságtörés okából vétkesnek nyilvánított házastárs eltiltandó a házasságkötéstől azzal, a kivel a házasságtörést elkövette. A törvénynek ezen most idézett rendelkezése azonban mind annak szövegezését, mind czélzatát tekintve, csak oly esetekre alkalmazható, midőn a házasságtörés mindkét nemileg közösülő fél kölcsönös beleegyezésével követtetett el, nem terjeszthető tehát ki oly esetekre, midőn a férfi, házastárs valamely nőszemélyen erőszakos nemi közösülést követ el. A törvény a házasságtörőnek az ő bűntársával való házasság kötését, mint a házasság fennállásának biztonságát veszélyeztető viszonyt kívánja megakadályozni, ez a helyes értelme a H. T. 20. §-ában foglalt házasságkötési tilalomnak is és ezen felfogás egyeztethető össze a B. T. K. 240. §-ának azzal a rendelkezésével, a mely szerint, az erőszakos nemi közösülés nem büntettetik, ha a tettes és sértett között a bűnvádi Ítélet kihirdetése előtt házasság jött létre. (Curia 1899 június 17-én 2252. sz.) 87. §. Elmebeteg házastárs nevében törvényes képviselője kérheti a gyámhatóság felhatalmazásával a házasság felbontását. A gyámhatóság a felhatalmazást csak akkor adhatja meg, ha a házasság felbontását az elmebeteg házastárs nyilvánvaló érdeke követeli. 215. Elmebeteg házastárs ellen, betegségének tartama alatt borító per egyáltalában nem tehető folyamatba. Kir. ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla az elsőbiróság'ítéletét felhozott indokai alapján helybenhagyja. Curia : A másodbiróság ítélete helybenhagyatik. Indokok: A házassági kötelék — mint a házasfelek legszemélyesebb jogaira vonatkozó, azok egyéni akarata és magaviselete szerint alakult viszony — felbontása kérdésének eldöntésénél a házasfelek személyes cselekményei lévén vizsgálandók, ebből önként következik, hogy az elmebetegség miatt cselekvő képtelenné vált házastárs a saját személyes