Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

68 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 95. §. az eszközlő cselekményt állapítja meg, a kettő tehát együtt a közös czéí által összetartott két külön törvénysértést, de csakis egy czélzott büntetendő cselekményt képez ; a most kiemelt tényelemeknél fogva nem. a B. T. K. 96. §. alá eső anyagi, hanem a 95. §. szerinti eszmei bűnhalmazat van megállapítva s nevezett vádlottak a B. T. K. 330. és 331. §§. alá eső magánlakmegsértés bűntettében és ezenfelül B. J. a B. T. K. 301. §-ábaütköző könryü testi sértés vétségének, B. P. és M. J. pedig a súlyos testi sértés bűntettének eszmei halmazatában voltak bűnösöknek kimondandók. és e szerint büntetendők. (Curia 3713. sz. 1892 október 27.) 195. Folytonosságban elkövetett több rendbeli magánosok elleni erőszak eszmei halmazatban van egymással. Vádlottnak cselekvése kimeriti a B. T. K. 175., 176. és 177.. §-ainak tényálladékát, mert vádlottak eleinte nyilt helyen B. L. ellen erőszakot követtek el, azután azon czélból, hogy B. L.-on folytatólag kövessenek el erőszakot, a bezárt pénztárszobába be akartak törni s végre a munkájukat folytató munkásokat a munka elhagyására kényszeritették. Ezen egy folytonosságban elkövetett cselekmény minősítésével az egyesrészletek egymástól el nem szakithatók és mint önálló büntetendő cselekmények nem állapithatók meg, hanem a B. T. K. 95. §-ában felállított szabálynál fogva a büntető törvénykönyvnek az a rendelkezése alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést állapítja meg, mely a fent idézett három szakasz közül a 176. §-ban foglaltatik. (Curia 3342. sz. 1900 jan. 10.) 196. Magzatelhajtás, melynek folytán az anya meghalt, eszmei halmazatban van a gondatlanságból okozott emberöléssel. Debreczeni tábla: A B. T. K. anyagi rendelkezéseinek alkalmazásánál nem a bűnvádi gyakorlat, hanem maga az anyagi B. T. K. lévén az irányadó : e helyütt a B. T. K. anyagi rendelkezései voltak alapul veendők, annak a megítélésében, hogy a magzatelhajtás büntette és a gondatlanság által okozott emberölés vétsége tekintetében anyagi vagy eszmei halmazat forog-e fenn ? Minthogy pedig eme kérdésnek elbírálásánál az a körülmény képez döntő alapot, hogy egy vagy több cselekmény követtetett-e^ el és jelen esetben az eljárás anyaga azt bizonyítja, hogy vádlott csak egy cselekményt követett el, melylyel azonban a B. T. K. több rendelkezése sértetett meg ; ennélfogva nem volt az elsőfokú bíróság Ítéletének az az intézedése helybenhagyható, hogy a jelen esetben anyagi halmazat forogna fenn ; ellenben meg kellett állapítani azt, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmények egymáshoz való vonatkozásukban eszmei halmazatban állanak. T. I.-né vádlott szándéka ugyanis egyedül arra irányult, hogy elhalt N. L.-né magzatát elhajtsa; eme czélból N. L.-nén műtétet hajtott végre, de oly gondatlansággal, melynélfogva N. L.-né halálát okozta. A vádlott terhére tehát csak egy cselekmény esik, de ezen egy cselekmény által nem csak a B. T. K. 285. §-a, hanem a 290. §-a alá. eső rendelkezései is megsértettek. Nem a B. T. K. 96. §. hanem a B. T. K. 95. §-ában emiitett eszmei halmazat esete állott tehát elő. (3914. sz. 1893 október 19. — Curia helybenhagyja 1893. évi 12077. sz. 1894 okt. 12. J) Ingadozó gyakorlat. L. a B. T. K. 96. §-ánál