Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

ELŐSZÓ. A magyar anyagi és alaki büntetőjogot felölelő jelen kötetbe felvettük egyrészt a bűntettekről és vétségekről, valamint a kihágásokról szóló büntetőtörvénykönyvekre, az ezeket részben módositó későbbi anyagi, továbbá az egyéb anyagi büntetőjogi intézkedéseket tartalmazó törvényekre, másrészt a bűnvádi perrendtartásról szóló és az ezt életbeléptető fi^lftyféiVbolifféMA Jagg-yikórlatot. Nem vettük fel a pénzügyi büntetőjogra vonatkozó bir^i^^iatározatokat, mert ezek a Curia hatásköréből teljesen elvonva lévén,'égyfészt nélkülözik az egységet, másrészt pedig alig tartalmaznak elvi kijelentéseket. Nem vétetett fel a jelen kötetbe a zugirászatrá ^vonatkozó anyag, mert ez a jelen gyűjtemény harmadik kötetében foglaltatik. Ezektől eltekintve, a jogászközönség a jelen kötetben feltalálja az anyagi jogra vonatkozólag 1880 szept. 1-től, az alaki jogra vonatkozólag pedig 1900 jan. 1-től 1904 decz. hó végéig keletkezett judikaturát. Az óriási anyagból a kiválasztást akkép eszközöltük, hogy csak elvi jelentőségű kijelentéseket tartalmazó határozatokat vettünk fel, még pedig majdnem kizárólag a Curia által hozottakat; ügyeltünk arra, hogy lehetőleg ujabb keletű határozatokat közöljünk, kivéve ha az elv egy régibb határozatban jobban ki lett domboritva. Mindegyik elvi kijelentésre nézve csak egyetlen egy határozatot vettünk fel, de iparkodtunk a gyakorlatban eddig felmerült minden fontosabb kérdést egy-egy határozattal megvilágitani. A felvett határozatok feltüntetik a jelenleg uralkodó felfogást; ha pedig ilyen nem ismerhető fel, akkor közöltünk egy ellentétes határozatot is és jegyzetben kiemeltük, hogy a judikatura ingadozó. Az anyagi büntetőjogban gyakran fordul elő, hogy valamely tényállás a felfogás különbözősége szerint a B. T. K.-nek egyik vagy másik §-a alá is vonható. Ily esetben a határozatot azon §. mellett