Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető • törvény a bűntettekről és vétségekről. 95. §. 65 188. Közcsend elleni kihágás és becsületsértés eszmei halmazata forog fenn, ha vádlott becsületsértő kifejezések között valakit veszélyesen fenyeget. Budapesti tábla: Tekintve, hogy a B. T. K. 95. §-a szerint, ha valamely cselekmény a büntető törvény több rendeletét sérti, a büntetés kiszabásánál az lesz alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést, illetőleg büntetési nemet állapitja meg ; tekintve, hogy ugy a becsületsértés, mint a fenyegetés egy és ugyanazon alkalommal egy és ugyanazon személy ellen követtetett el; tekintve, hogy a közcsend elleni kihágás, mint kettős büntetéssel illetendő, súlyosabb, mint a csak pénzbüntetéssel illetendő becsületsértés : ennél fogva a becsületsértést mint eszmei halmazatot csak sulyositó körülményül véve, a' törvényszék a becsületsértés vétsége alól vádlottat felmenti. (48,951. sz. 1884 február 13.) — Curia : Vádlott felebbezése visszautasitta tik. (3768. sz. 1884 szeptember 4.) 189. Gondatlanságból okozott emberölés és testi sértés eszmei halmazata forog fenn ugyanazon gondatlanságból származott halál és testi sértés esetén. Vádlottnak ezen, egy izben tanusitott gondatlansága folytán ugyan két ember életét vesztette, öt ember pedig súlyosan megsérült. Minthogy azonban a B. T. K. 95. §-a szerint: ha valamely cselekmény a B. T. K. több rendeletét sérti, ezek közül az lesz alkalmazandó, mely a legsúlyosabb büntetést állapitja meg ; minthogy a törvénynek ezen rendelkezése általános, következőleg az a B. T. K.-ben körülirt minden büntetendő cselekményre alkalmazandó és pedig a szándékosan elkövetett büntetendő cselekményekre éppen ugy, mint a gondatlanságból eredő büntetendő cselekményekre ; vádlottat a jelen esetben a legsúlyosabb büntetést megállapító 290. §. alapján kellett bűnösnek kimondani. (Curia 1892. évi 8974. sz. 1893 május 4.i) 190. Hatóság elleni erőszak, becsületsértés és közcsend elleni kihágás eszmei halmazata forog fenn, ha vádlott az erőszak elkövetése közben a hatósági közeget becsületében sérti és nevét megmondani nem akarja. Tekintve, hogy ugy a szóbeli, valamint a tettleges bántalmazás a vádlott által elérni szándékolt cselekmény czéljából követtetett el, hogy sértett a vádlott személye felől felvilágosítást ne nyerhessen ; tekintve, hogy vádlottnak éppen eme cselekményei képezik azt az erőszakot és veszélyes fenyegetést, a melylyel a sértett hivatása gyakorlatában megakadályoztatott ; tekintve, hogy az érintett akadályozással létesitett büntetendő cselekmény a szándék egységénél s annálfogva, hogy a B. T. K. egyéb rendelkezésébe ütköző többi vádbeli cselekmények tényálladékát kimeríti, a B. T. K. 96. §-ában körülirt anyagi bűnhalmazat fenforgását kizárja : mind a két alsóbirósági Ítéletnek részben való megváltoztatásával vádlott a B. T. K. 261. §-ában foglalt becsületsértés vétségével és a K. B. T. K. 43. §-ában minősített közcsend elleni kihágással a B. T. K. 95. §-a szerinti eszmei halmazatban álló s a B. T. K. 165. §-ába ütköző hatóság elleni erőszak vétségében mondatik ki bűnösnek. (Curia 11495. sz. 1895 deczember 3.) ') Ingadozó gyakorlat. L. a B. T. K. 96. §-ánál is. Grecsák : Magyar Döntvénytár. VI. 5