Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

50 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 79. §. hogy mint tartalékos katonatisztek sértés esetében párviadalra kötelesek, a B. T. K. VII. fejezetében meghatározott beszámitást kizáró okot nem képez és igy a felmentésre alapul nem szolgálhat. (Curia 615. sz. 1900 szeptember 25.) 127. A ki szolgálatát önként elhagyván és atyja házához a visszatérést meg sem kísérelvén, éhséget szenved s e közben lop, végszükség ezimén fel nem menthető. (Curia 6380. sz. 1902 június 30.) 79. §. Kizárja továbbá a cselekmény beszarnithatóságát a jogos védelem. Jogos védelem az : mely akár a megtámadottnak, akár másnak személye vagy vagyona ellen intézett, vagy azt fenyegető jogtalan és közvetlen megtámadásnak elhárítására szükséges. A jogos védelem határainak félelemből, ijedtségből, vagy megzavarodásból származott tulhágása nem büntettetik. J) Általános feltételek. 128. Jogos védelem elvi meghatározása. Jogos védelem megállapittatott, habár vádlott megfutamodhatott volna. A védelem jogos: >>ha a jogos téren levő«, a jogát használó személy más által jogtalanul megtámadtatik és a megtámadottnak, habár a megtámadó testi épségét sértő cselekedete, a jogtalan megtámadásnak, illetőleg az ebből őtet fenyegető közvetlen veszély elhárításának czéljából szükséges. A megtámadás »elháritását«, nem pedig a megtámadásnak, menekülés által való »megelőzését« vagy kikerülését védelmezi tehát a jogos védelem beszámithatlansága által a törvény ; mely utóbbi esetben egyébiránt —- a 79. §-ban — kimondott büntetlenség legtöbbnyire felesleges volna. Nem követeli a törvény, hogy a megtámadott megfutamodás, elrejtőzés, elzárkózás vagy a rendőrség előhivása által iparkodott legyen megelőzni az ellene intéztetni czélzott erőszakos és jogtalan megtámadást; a törvény a jogos védelem feltételéül csupán azt követeli, hogy a megtámadás legyen jogtalan s hogy a védelmező cselekedet ne menjen a szükségesnél tovább ; illetőleg, hogy a megtámadott tudatosan ne lépje tul a védelmi szükséget. A törvény azon helyzetben védelmezni a megtámadottat a melyben az a jognak megfelelően van akkor, a midőn a jogtalan erőszak által tettleg megtámadtatik. A törvény a törvényes állapotot tartja szem előtt és ezt veszi alapul, midőn az erőszakoskodó személy ]) A jogos védelem igen sokszor képezte elbírálás tárgyát a Curián. Miután azonban a jogos védelem fenn vagy fenn nem forgása az egyes esetekben csak az öszszes ténykörülmények egybevetése alapján döntetik el, ezeket az eseteket itt fel nem vettük, hanem szorítkoztunk arra, hogy a Curiának a jogos védelem elvi fejtegetését tartalmazó legfontosabb határozatait közöljük. Mellőztünk olyan elvi fejtegetéseket, melyeket a joggyakorlat nem fogadott el; például azt a tételt, hogy a gyermek szüleivel szemben jogos védelemben nem lehet. A gyakorlatban felmerült esetek kategóriái a következők: I. személy elleni támadás: a) vádlott személyének védelmében elkövetett: 1. szándékos emberölés, 2. halált okozott testi sértés, 3. testi sértés, 4. egyéb bűncselekmény; b) vádlott hozzátartozói elleni támadás esetén: I. felmenő, 2. lemenő, 3. házastárs, 4. testvér, 5. sógor védelme; c) idegen védelme. II. vagyon védelme. III. jogos védelem tulhágása.