Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 65. §. 33 tényálladékához tartozó eredményt nem volt képes előidézni s miután végre kizárva nincs annak lehetősége sem, hogy vádlott a tüzes taplóval csakis pipára akart gyújtani s ezt, valamint egyáltalában jelenlétét is B. Antal udvarában bevallani a vád súlya miatt megfélemlítve van : mindezeknél fogva a gyújtogatás kisérlete bűntettének tárgyi tényálladéka fenn nem forogván, tevékenysége csakis előkészületi cselekménynek tekinthető, miután pedig az előkészületi cselekmény ezen neme büntető törvényünk szerint fenyités alá nem esik : vádlottat a terhére rótt bűncselekmény vádja alól felmenteni kellett. (3853. sz. 1886 deczember 10.) Budapesti tábla helybenhagyja. (1735. sz. 1887 február 22.) — Curia helybenhagyja (3440. sz. 1887 deczember 23.) 80. Kísérletet nem képez gyufa meggyújtása a ház eresze alatt. (Curia 4142. sz. 1891 deczember 16.) 81. Reábízott idegen kocsi megvételre való kínálása csak előkészület a sikkasztásnál. Elsőrendű vádlott Sz. József 1878 augusztus 19-én gazdája kocsijával és négy lovával Karczagról, hová gazdája által küldetett, haza Tisza-Eörsre menvén, útközben lerészegedett, s midőn az ezen állapotában ellopott hám és kantár keresése végett másodrendű vádlottal Sz. Balázszsal Madarasra mentek, a velük volt két lovat F. Mihálynál, a kinél az ellopott hám és kantár felől tudakozódtak, hagyták ; ettől pedig B. Imréhez mentek, a kit az előtte ismeretlen és magát betyárnak kiadó Sz. József részeg állapotban felszólította, hogy vegyen tőle két lovat és kocsit .... Minthogy ezen tényállásban, ha B. Imre egyedülálló vallomása, vádlottak határozott tagadásával szemben teljes bizonyítéknak vétetnék is, oly külcselekmény, melyben a kérdéses lovaknak és kocsinak elsőrendű vádlott részéről való el tulajdonítása és azokkal mint tulajdonával való rendelkezési, illetőleg elidegenítési cselekmény nyek megkezdésére felismerhető lenne, nem mutatkozik ; minthogy a kérdéses lovak és a kocsi akkor, mikor azokat akár Sz. Balázs, akár pedig a részeg Sz. József megvételre állítólag kínálta, a kínálás színhelyén nem is voltak, ugy hogy B. Imre azokat nem láthatta ; minthogy azonfelül az ismeretlen és részeg állapotban volt ember által kínált lovakat és kocsit B. Imre azelőtt sem ismerte, a mi által ki van zárva annak feltehetése, hogy az ily ember által, ezen módon tett vagy helybenhagyott felszólítás az eladást megkezdő komoly cselekményt képezett volna; minthogy továbbá B. Imre a kínálást figyelemre nem méltatva, a dolog még a lovak előmutatására sem, annál kevésbbé komoly alkura nem is került; minthogy végre ezek szerint, még ha feltételeztetik is, hogy a részeg Sz. József csakugyan szándékozta volna gazdája lovait eladni, e bűnös szándékának foganatosítása végett véghezvitt külcselekvése a felette határozatlan és igen távoli egyszeri felhíváson és így a puszta előkészületi cselekményen nem terjedvén túl: a kísérletnek a B. T. K. 65. §-ában meghatározott azon ismérvei, melyek a bűntett elkövetésére irányzott szándékon kívül még azt is követelik, hogy az ezen szándék foganatosítása végett teljesített külcselekménynyel maga a bűntett véghezvitele kezdetett légyen meg, a jelen esetben megGrecsák : Magyar Döntvénytár. VI. 3