Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

238 Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 261. §. 765. Hajlenyirás nőszemélynél becsületsértés. (Curia 315. sz. 1886 márczius 24.) 766. Rendetlenkedés nővel szemben ittas állapotban becsületsértés. (Curia 1888. évi 7974. sz. 1889 április 9.) 767. Megmotozás mint becsületsértés. Budapesti tábla : Vádlott valószínűvé sem tette, hogy azon alkalommal, midőn panaszosnő nála harisnyákat vásárolt, egy pár harisnyája csakugyan elveszett. Midőn tehát a magánvádlót annak megtudása végett, nincs-e nála egy pár harisnya, megtapogatta s ekkép megmotozta, ellene meggyalázó cselekményt követett el, habár nem is állította kifejezetten szóval, hogy a magán vádló egy pár harisnyát lopott volna. Ezért vádlottat a becsületsértés vétségében vétkesnek mondani kellett. (37839. szám 1886 márczius 17.) 768. Ütlegelés és megmotozás mint becsületsértés. Vádlott azon czélból, hogy magának mint jótálló kártérítést szerezzen, a korcsmából M. János hegedűjével megszökött Cs. Antalt utóiérvén, a faluba visszavezetni akarta, és miután ez lefeküdt, visszamenni nem akart, e miatti haragjában a hegedűt attól elvette, azzal ütötte és azt összetörte rajta, azután a földön fekvőt megmotozta, hogy van-e pénz nála, a mit nem találván, a nála talált szivart és faragóbicskát vette el tőle, őt pedig ott hagyta ; tekintve, hogy a bebizonyitottnak elfogadott tényállás szerint a cselekmény a B. T. K. 323. §-ában meghatározott személyes szabadság megsértése vétségének ismérveit nem birja; tekintve, hogy vádlott bosszúból megütlegelte Cs. Antalt, ezen erőszak tehát nem irányult az idegen ingó dolog elvételére, ennélfogva a cselekmény, miután testi sértés általa nem okoztatott, a becsületsértés vétségét képezi. (Curia 1885. évi 7219. sz. 1886 márczius 16.) 769. Leöntés ürülékkel mint becsületsértés.. Törvényszék: Vádlott figyelmeztette magánvádlót, hogy csendesen viselkedjenek, midőn pedig ez vele még gorombáskodott is, egy éjjeli edényt hozott ki lakásából és annak emberi ürülék- és vizelétből álló tartalmával K. Zsuzsannát tetőtől talpig ugy leöntötte, hogy a még rajta levő ünneplő ruhája, a mely 40 frtot ért, teljesen tönkrement és használhatatlanná vált. (1949. sz. 1899 márczius 7.) — Szegedi tábla : A törvényszék Ítéletében megállapított tényállásból azt a következtetést kell levonni, hogy vádlottat cselekvésében nem az a szándék vezette, hogy K. Zsuzsánna sértett fél ruháját jogtalaul megrongálja, hanem az, hogy őt meggyalázza. Minthogy pedig ez a meggyalázó cselekmény a B. T. K. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétségének tényálladékát képezi, vádlott az ingó dolog megrongálásának vétsége helyett, a körülirt vétségben volt bűnösnek kimondandó. (2620. sz. 1899 június 13.) — Curia helybenhagyja. (1899. évi 10515. sz. 1900 február 28.)