Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)
Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 251. §. hető ünnepélyes módon, azaz a házassághoz megkövetelt törvényes formák mellett létrejöttnek. Ez okból vádlottat a kettős házasság bűntettének vádja és következményei alól fel kellett menteni. (6997. sz. 1884 április 7.) — Curia helybenhagyta (4891. sz. 1884 november 4.) 674. Ha az első házasság külföldön köttetett és az a magyar jog szabályai szerint nem érvényes, e bűntett nem forog fenn. Tekintve, hogy S. J. magyar honos ; tekintve, hogy a magyar honosok .által bár külföldön kötött polgári házasság a hazai jogszabályok szerint Magyarországon érvényes házasságnak nem tekintetik ; tekintve, hogy S. J. R- M.-val a new-yorki cs. és kir. consulatus átirata és a becsatolt eredeti házassági bizonyítvány szerint 1882. évi október hó 13-án NewYorkban polgári házasságot kötöttek ; tekintve, hogy ezek szerint S. J. akkor, midőn Eperjesen 1889 január 15-én K. A.-val házasságra lépett, nem volt előző érvényes házassági kötelékben és igy ellené a B. T. K. 251. §-ába ütköző tényállás fenn néni forog : a másodbiróság végzése ezen indokokból helybenhagyatik. (Curia 1891. évi 5974. sz. 1892 február 3.) Büntetés. 675. Azon körülmény, magában állva, hogy vádlott nőtlennek adta ki magát, és az esketést teljesítő rabbi előtt is ezen valótlanságot adta jegyzőkönyvbe, a B. T. K. 251. §. 2. pontja alá eső oly tévedésbeejtést, mi ezen pont alá eső minősités ismérvéül szolgál, meg nem állapítja ; mert az : hogy F. M.-nak tudomása lett volna arról, hogy vádlott már házassági kötelékben él, és erre nézve ejtette volna tévedésbe, mi adat sem forog fenn. (Curia 813. sz. 1887 február 21.) 676. A 2. pont alapján csak akkor szabandó a büntetés, ha vádlott külön cselekvés által tévedésbe ejtette a hatóságot nőtlensége iránt. Annak egyszerű kijelentése, hogy vádlott nőtlen, nem elégséges e pont alkalmazásához. Győri tábla: A kérdés csak a körül forog, hogy a vádlott a vele házasságra lépő felet, V. O.-t, az előbbi kötelék fennállása tekintetében tévedésbe ejtette-e vagy sem ? Az eljárás adatai szerint kétségtelen, hogy a tiszavárkonyi szolgabiróság T. M. F.-et, a ki Tisza-Versenyből nejének, N. E.-nek visszahagyásával megszökött, köröztette, a körözésről a tószigeti és csallóközi járás főszolgabirósága is értesittetvén, vádlottat kérdőre vonta, de ez még azt is tagadta, hogy valamikor Tisza-Versenyben lett volna, sőt a V. O.-val. kötött házassága előtt pár nappal- ugy az ő saját lelkésze, mint az eskető vámosi lelkész által is kérdőre vonatván, ezek előtt is tagadta korábbi házasságát. Menyasszonya, V. 0. is hallván az esetről, kérdőre vonta vádlottat, de ez tagadta házasságát és azt mondta neki, hogy N. E.-nek csak szeretője volt. Mindezekből tehát kitűnik, hogy vádlott a hatóságot, a lelkészt és saját menyasszonyát is elámitotta, korábbi házasságát tagadta, ennek fennállása tekintetében a vele házasságra lépő V. O.-t tévedésbe ejtette, cselekménye tehát a B. T. K. 251. §-ának máso14*