Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Büntető törvény a bűntettekről és vétségekről. 236. §. 199 nemileg annak beleegyezésével közösült, s így az, hogy a sértett fél a vádlottal való nemi közösülés következtében husz napnál hosszabb gyógyítást igénylő egészségháboritást (bujakórt) is szenvedett, nem a vádlott terhére rótt cselekmény külön minősítésének, hanem csakis sulyositó körülménynek alapjául szolgálhat. (2014. sz. 1896 április 27. — Curia helybenhagyja. 1896. évi 7374. sz. 1897 márczius 10. — Lásd még a 232. §-nál.) Tisztességes leány. 643. Tisztességes leány az is lehet, a ki már mással közösült. Az alsóbb fokú bíróságok Ítéletének indokaiban felhozott azon ok, mely szerint R. Teréz azért mondatik tisztességes leánynak, mivel .nem bizonyittatott, hogy a vádlotton kivül más férfivel nemileg közösült volna, mint ezen szónak »tisztességes« fogalmát felette szük körre szoritó s a törvény értelmében meg nem felelő értelmezés, nem fogadható el. (Curia 2085. sz., 1889 április 17.) 644. Nem tisztességes leánynak tekintetett, ki a panaszolt eset előtt és után is másokkal közösült. Ha bebizonyitottnak vétetik is, hogy vádlott a sértett féllel nemileg közösült, s habár tény az, hogy K. Mária ezen közösülés idejében tizennegyedik életévét még be nem töltötte volt: a B. T. K. 236. §-a szerint a megfertőztetés bűntettének megállapításához szükséges egyik kellék az is, hogy a közösülés tisztességes leánynyal történt legyen, már pedig a sértett íel, K. Mária, ki saját előadása szerint nemcsak néhány héttel a vádlottal történt közösülést megelőzőleg, de azóta is megint már másokkal is nemileg közösült, s ki saját gyámjának a végtárgyaláson tett nyilatkozata szerint nagyon rossz erkölcsű, tisztességes leánynak nem tekinthető. Ugyanezért vádlott ellenében ebben az esetben a megfertőztetés bűntettének tényálladéka sem állapitható meg. (Curia 1895. évi 12040. sz. 1896 január 21.) Kártérítés. , 645. Sértett fél bűnvádi uton is kérhet kártérítést. Tekintve, hogy vádlott a sértettnek egész életére kiható sérelmet okozott, melyért bűnössége folytán, annak a magánjogi elvnek, alkalmazásával, hogy a ki másnak büntetendő cselekmény által kárt okoz, azt megtéríteni tartozik, vagyoni elégtételre is kötelezendő, ennek mértéke azonban a sértett viszonyainak megfelelő lehet: ezeknél fogva a kártérítésre nézve mindkét alsóbiróság Ítéletének részben való megváltoztatásával vádlott arra köteleztetik, hogy a kir. ítélőtábla ítéletében N. Lőrincz javára megítélt összegen felül N. Magdolna sértett kártérítésül árvatárilag kezelendő kétszáz forintot fizessen. (Curia 1894. évi 10818. sz. 1895 április 19.)