Magyar döntvénytár, 6. kötet (1905)

Curiai büntető jogi döntvények kötelezők az alsóbiróságokra is.1) Budapesti tábla : A Törvényszék ítéletének R. S. vádlott büntetésének kiszabására vonatkozó rendelkezését a B. P. 385, §-ának 2. pontja alapján meg kellett semmisíteni, mert a törvényszék R. S. büntetésének kiszabásánál nem tartotta meg a törvényben' megállapított büntetési tételeket, midőn R. S. vádlottat csupán fogházbüntetésre ítélte s a pénzbüntetés alkalmazását a Curiának 2. sz. teljes ülési megállapodása ellenére kifejezetten mellőzte. A törvényszéknek a B. T. K. 92. §-ának alkalmazásával kiszabandó büntetésre vonatkozó fejtegetéseit általánosságban a tábla is elfogadja ugynn, ezek az elvek azonban a B. T. K. 301. §-ának 1. tételébe ütköző súlyos testi sértés esetében nem nyerhetnek alkalmazást. A táblák és a főügyészségek szervezéséről szóló 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-ának 5. bekezdése szerint ugyanis a Curiának teljes ülési megállapodását a táblák, következéskép az elsőfokú bíróságok is, mindig követni tartoznak, mig azt a Curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja. A Curiának 2. számú teljes ülési határozata szerint pedig azokban az esetekben, a midőn a B. T. K. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés a 92. §. alkalmazásával vétséggé minősíttetik, arrá a fogházbüntetés mellett mellékbüntetésül pénzbüntetését is kell alkalmazni. Minthogy pedig a Curiának ezt a határozatát ujabb teljes ülési megállapodással mindeddig nem változtatta meg, az előirt mellékbüntetés az 1890 : XXV. t.-cz. 13. §-a 5. bekezdésének erejénél fogva törvényes büntetési tételnek tekintendő s azt feltételeinek fenforgása esetében a bíróságok a fentebb felhívott törvényhely értelmében alkalmazni kötelesek. (2362. sz. 1904. április 7.) Curia: Vádlottnak a kettős büntetés kiszabása miatt bejelentett semmiségi panaszát elutasítja. (8161. sz. 1904. október 5.) J) A polgári perrendtartás revisiójáról szóló 1881: LIX. t.-cz. 4. §-a a Curia teljes ülési döntvényeiről szólván, kimondja, hogy a teljes ülés elvi megállapodásai az ügyek eldöntésénél irányadók. Ezen törvényes rendelkezés csak polgári ügyekben hozott teljes ülési határozatokról szól, de az igazságügyminiszter rendeletileg kimondotta, hogy az idézett törvényczikknek a teljes ülési határozatokra vonatkozó intézkedései büntető ügyékben is megfelelően alkalmazandók. A Curia teljes ülési határozatairól intézkedik még a kir. ítélőtáblák deczentralisatiójárói szóló 1890: XXV. t.-cz. 13. §-a, kimondván, hogy az egyes Ítélőtábláknak ellentétes döntvényei folytán hozott curiai döntvényt »a kir. táblák mindaddig követni tartoznak, mig azt a kir. Curia ujabb teljes ülési megállapodással meg nem változtatja«. Ezen szabályok mellett különösen az alsóbiróságoknál többször merült fel a kérdés, vájjon a Curia büntető jogi döntvényeiben kimondott elveket kötelesek-e az alsó bíróságok követni. Az itt közölt esetben a budapesti törvényszék a Curia 2. számú büntető jogi döntvénye ellenére testi sértés bűntettének correctionalisatiója esetén mellőzte a pénzbüntetést, de határozatában a Curia büntető jogi döntvényeinek kötelező erejének kérdésével nem foglalkozott. A budapesti táblának erre vonatkozólag tett elvi kijelentésére a Curia nem válaszolt, habár vádlott a Curia döntvénye értelmében történt kettős büntetés kiszabása ellen semmiségi panaszszal élt. A Curia a semmiségi panaszt érdemi indokokból utasította el. 1*