Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Curiai bíráskodás. hogy azt hiszi, hogy a román papokat Mocsonyi ajánlatával megnyerte és hogy továbbá Zsedényi Ottónak arra a megjegyzésére, hogy a választáshoz pénz is kell, jelentette ki, hogy ő törvényes tiszta választást óhajt, azonban megválasztása esetében el van készülve, hogy jótékony czélokra néhány ezer forintot kell rászánni, ezekből a vallomásokból csak az állapitható meg, hogy Hámori László a választás előtt a választókerületben román papoknak mellette való pártállását Mocsonyinak egy ajánló levelével kivánta és remélte megszerezni és hogy szándékában állott már az választás-előtt, hogy megválasztatása esetében pár ezer forintot jótékony czélokra fog forditani, ezek a körülmények alkalmas tényálladékot nem szolgáltatnak; tekintve, hogy Pasku G-yörgyné és mások ugy az eskü alatt kihallgatott Hámori László képviselőnek vallomása szerint nem való az, hogy Hámori László a választás napján reggel kiállott a piaczra és az ott jelenvolt néptömeg előtt pénztárczáját mutogatva, a jelen voltak között szivarokat bőségesen osztogatott, a tanuk vallomásából megállapítható abból a tényből, hogy Hámori László és megbízásából mások is a választás napján reggel 8—10 óra között Pasku Györgyné üzletében a be- és kijároknak s pedig Comanescu Jakab, Zsián Miklós, Schieszl Albertné és Czakó Lászlónak részben Lisza Vaszilia, Greadu Isaia és Macarenu János által is támogatott vallomása szerint az oláhoknak és magyaroknak, a választóknak és nem választóknak egyaránt két-három darab szivart osztogattak, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontjában foglalt érvénytelenségi ok alapjául szolgáló tényálladék meg nem állapitható, mert nemcsak azok a személyek, a kiknek szivar osztogattatott, egyenkint megnevezve nincsenek, és igy egyáltalán meg sem állapitható, hogy vájjon ezek választók voltak-e vagy sem, de ha a szivarosztogatás választók között történt volna is, ez a tény, minthogy a választás helyén és napján a választóknak szükséges ellátását, figyelemmel arra, hogy Mundra község is a vízaknai választókerülethez tartozik, az 1899 : XV. t.-cz. 7. §-a megengedi, minthogy továbbá a dohányzás annak, a ki azt megszokta, az evés és ivással egy tekintet alá eső szükségletét képezi és minthogy a kiosztott szivar mennyisége (fejenként 2—3 darab) a szükséges ellátás határát tül nem hágta, az 1899 : XV. t.-cz. 3. §-ának sem 2., sem a kérvényben meg sem jelölt 6. pontjában meghatározott érvénytelenségi ok megállapítására elfogadható alapot nem szolgáltat; mindezeknél fogva a tárgyalások összeredményének alapul vétele és a kihallgatott összes tanuk, valamint a kihallgatott képviselő vallomása egész tartalmának szoros méltatása alapján az 1899 : XV. t.-cz. 3. §. 2. pontjában megjelölt érvénytelenségi okra vonatkozóan felhozott egyetlen egy érvénytelenségi tény sem találtatván bizonyítottnak, a kérvény elutasítandó volt stb. 16. Enyedi Lukács esete, i) (3. §. 2.. 3., 4., 6., 7., 10., 11., 12., 13., 27. p. — 4., 5., 6., 23., 28., 29., 70., 84., 89., 117., 122., 126., 154., 158., 160. §§. 1874 : XXXIII. t.-cz. 77. §., 1878 : V. t.-cz. 183. §). >) Vál. Tápé, 1901. október 2-án. Kérvényezők Czékus Andor és társai. Vál. védők Kiss Vas József és társai. Ellenkérvény.