Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. böo évi XXVI. törvényczikk 21. §-ának II. c) pontja lehet irányadó. (19726. 1897. sz.) 522. Számadási perben hozott első bírósági határozattól még akkor is az 1894: XXVI. törvényczikk 8. §-ában előirt állandó bélyegilleték jár, ha a számadás elő nem terjesztésének esetére alperes a keresetben felszámított pénzösszeg megfizetésére is köteleztetnék. ' Indokok: Az 1894 : XXVI. törvényczikk 8. §-ának 1. a) pontja szerint, ha a főügy tárgyának értéke 50 frtot meg nem halad ,1 írt, ha meghalad vagy meg nem becsülhető, 2 frt 50 kr. állandó bélyegilleték fizetendő a számadási kötelezettség kérdésében hozott első birósági határozattól és ezen rendelkezés mellett a törvény egyenesen utal az 1893 : XVIII. törvényczikk 16. §-ára. Ez a § azt rendeli, hogy a számadási kötelezettség megállapítása iránt indított keresetben a számadást követelő fél legjobb tudomása szerint számítsa fel azt a követelési összeget, a melyben alperest elmarasztaltatni kívánja arra az esetre, ha a számadást nem terjesztené elő. Ezen törvényes rendelkezések egybevetéséből az következik, hogy a számadási kötelezettség kérdésében hozott határozat minden esetben az 1894 : XXVI. törvényczikk 8. §-ában megállapított állandó bélyegilleték alá esik s ez csak ahhoz képest változik, hogy a főügy tárgyának értéke 50 írton alóli, azon felüli vagy megbecsülhetlen-e ? — következik továbbá az is, hogy az, ha felperes az 1893 : XVIII. törvényczikk 16. §-ának utasításához képest bizonyos pénzösszeget — a számadás elő nem terjesztésének esetére — felszámit, ez a körülmény a pert attól a jellegétől, hogy az számadási kötelezettség iránt indíttatott s így ez a főügy, meg nem fosztja s azt annak vagylagos kérelmének megfelelő pénzösszeg megítélésére irányuló egyszerű sommás perré nem teszi. Igaz, hogy az 1893 : XVIII. törvényczikk 3. §-ának b) pontja azt mondja, hogy a számadási perekben a peres tárgy értékének megállapításánál irányadó bizonyos esetekben az az összeg, a melyet'felperes a számadás élő nem terjesztése esetére a 16./§. szerint felszámit, de a fentebbiekből kétségtelenül következik az, hogy ez az értékmegállapitási mód nem a határozati illeték mérvére vonatkozik, melyre külön törvényes rendelkezés hozatott. (9476/1899. sz.) 523. Rendes eljárásban a felek kérelmére az 1894: XXVI. törvényczikk hatálya alatt hozott permegszüntető végzés bélyegmentes. Indokok : A bíróságon kívül történt egyezség folytán a peres feleknek abbeli bejelentése, hogy a per beszüntetését kölcsönösen kérelmezik, Ítélet erejével biró és végrehajtható peregyezségnek nem tekinthető, de ez a perbeszüntető végzés nem is tartozik az 1894 : XXVI. törvényczikk 8. §. 3. b) pontjában felsorolt perbeszüntető végzések közé és így az 1894. évi XXVI. törvényczikknek sem 8. §-a, sem 25. §-a nem alkalmazható. (11345/1897. sz.) 524. Végrehajtásilag lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldása iránt igénylő fél által több végrehajtató fél ellen külön-külön érvényesített kereset alapján a keresetek egyesítése mellett hozott ítélettől csak egyszer jár az ítéleti illeték, és az ezen ítélet ellen benyújtott több rendbeli felébbe-