Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Az illetéki díjjegyzék tételei szerinti beosztás. 645 az eladás idejében az ingatlantól még illetékegyenértéket nem fizetett: ettől az adásvételi jogügylettől a szabályszerű teljes illeték fizetendő. Indokok: Az 1887 : XLV. törvényczikk 6. §-a az 1881. évi XXVI. törvényczikk 26. §-át kifejezett hivatkozással módosította és többek között akkép rendelkezett, hogy az 1881 : XXVI. törvényczikk 22: §-ának c) pontjában emiitett társulatok, melyek közé az itt szóban forgó eladó rész vény társasa g is kétségtelen ül. tartozik, csak 10 év múlva esnek illetékegyenérték kötelezettség alá, addig rer'juk a rendes illetékszabályok alkalmazandók -és igy teljes illetéket fizetnek, amiből ismét önként következik, hogy a még nem illetékegyenérték fizetésre kötelezett jogi személy, mint eladó és más veA^ő között kötött adásvételi jogügyletek a szabályszerű teljes illetékkötelezettség alá esnek. (9838/1900. sz.) 494. 1. Az »Országos rabbiképző intézet hallgatóit segélyező Ecz-Chajim egylet(( — úgyszintén 2. a »Magyar izraelita kézmű és földművelési egylete javára rendelt hagyományok illetékmentesek. (9478/1900. szám.) 495. Az özvegy nem róható meg örökösödési illetékkel férje hagyatékának ama része után, a mely az osztály szerint a gyermekeket illeti és melyet számadás nélkül olykép kap kezelésébe, hogy annak várható jövedelmén felül még bizonyos (fix) összeget tartozik gyermekeinek évente kifizetni. Indokok: Tekintve, hogy örökhagyó egyenes leszármazó örököseire átszállott hagyatéki vagyonértéke az osztály-egyezség értelmében 191860 frt és 82 krt tesz és hogy ezen nagyobb részben ingatlanból álló hagyatéki vagyonból annyi jövedelem, amennyit panaszló fél a leszármazó örökösöknek, az egyezség 10. pontja érelmében, apai örökségük jövedelme fejében kifizetni köteles, a legmagasabb számitás szerint sem várható ; ennélfogva panaszló fél, ki az osztály-egyezség első részében és a hagyaték-átadó végzésben is egyszerűen, mint számadás nélküli vagyonkezelő szerepel, özvegyi haszonélvezet czimén annál kevésbbé róható- meg örökösödési illetékkel, mivel az osztály»egyezség 10. pontjának az a rendelkezése, hogy a netaláni jövedelem-fölösleg panaszló felet illeti, az 1877 : XX. törvényczikk 16., illetve 35. §-ának felel meg és e szerint panaszló-felet, mint kiskorú leányának törvényes és természetes gyámját, a netaláni jövedelemfeleslegnek kiskorú leányára eső része már a törvény értelmében is jogosan megilleti. (15474/1897. szám.) 496. Misék tartására rendelt hagyományok illetékkötelesek. Indokok: A panaszban idézett 1868 : XXIII. t.-cz. 21. §-a a tudományi, közoktatási és közjótékonysági czélokra tett hagyományok illetékmentességéről rendelkezik, ezek közé pedig a mise tartására rendelt hagyományok nem sorozhatok ; az 1881 : XXIV. t.-cz.-nek 24. §-a nem a hagyományok után járó illetéktől, hanem illetékegyenértékről rendelkezik, végre mert az 1887 : XLV. t.-cz. 6. §-a szerint az illetékegyenérték fizetésére kötelezett jogi személyek — ha egyéb törvény alapján illetékmentességre igényük nincs, a haláleseti vagyonátruházás czimén történt szerzésüktől a vagyonátruházási illetéket fizetni tartoznak. (17994/1901. szám.)