Magyar döntvénytár, 5. kötet (1905)

Illetéktörvények és szabályok §-ai szerinti beosztás. 573 164. Görög-keleti román főesperesség illetékegyenérték alá eső jogi személynek tekintendő. (2389. sz. 1903. május 5.) 165. Az illetékszabályok 14. §-a szerint, államhatósági és magánfelek között kötött állandó okmánybélyeg alá eső szerződésnek csak az első példányától rovandó le az ivenként járó bélyegilleték, mig a többi példány már egyáltalán nem tárgya az illetéknek. (9239/1899. sz.) 166. Zálogjog kitörlése iránt indított kereset tárgya, az 1894: XXVI. 1.-cz, 13. és az 1893 : XVIII. t.-cz. 3. §-a értelmében megbecsülhetetlen. (11436/1899. sz.) 167. Bíróilag tárgyalt hagyaték után kiszabott illeték a hagyatékot átadó bírói végzés kelte napján válik esedékessé. Indokok: Annak a kérdésnek eldöntésénél, hogy az illeték időelőtt szabatott-e ki, vagy sem, kizárólag az illeték iránti törvények és szabályok rendelkezései az irányadók. A hagyatéki biróságnak erre vonatkozó megkeresése e törvények és szabályok alkalmazásában az eljárt hatóságokat nem korlátolhatja, mert a bélyeg- és illetékszabályok 6. §-a szerint annak meghatározása, hogy bélyeg- és jogilleték fizetendő-e, vagy sem, és minő mérvben ? — a közigazgatási biróság hatáskörébe utalt ügyek kivételével — birói eljárás tárgya nem lehet. A bélyeg- és illetékszabályok 16. §-a szerint a kincstár joga az illetékhez nem a hagyatéknak átadásával, hanem az örökség megnyiltának napjával áll be. A közvetlenül lerovandó jogés bélyegilletékekre vonatkozó utasítás 17- §-a szerint a hagyatéktól járó illeték kiszabása addig tartandó függőben, mig a beszerzett adatok kielégitő alapot nyújtanak az illeték kiszabására. Minthogy azonban az 1881. évi XXXIV. t.-cz. 4. §. a) pontja szerint az eljáró biróság által megküldött kimutatással bejelentett hagyatékoktól járó illeték után, ugyanazon törvény 22. §-a szerint, késedelmi kamat csak a hagyatéki tömeg átadását elrendelő végzés keltétől számitható ; és minthogy ehhez a rendelkezéshez képest az ily illeték csak a hagyatékot átadó végzés kelte napján válik esedékessé : a kir. pénzügyigazgatóság által fenntartott fizetési meghagyás annyiban, a mennyiben kiskorú gyámoltja képviseletében a panaszló az illetéknek 30 nap alatti befizetésére köteleztetett, a törvénynyel ellentétben áll. Miért is kimondani kellett, hogy az illeték a hagyatékot átadó végzés kelte napjáig fizetendő be. (4798/1899. sz.) 168. Ha az utóörökösök a hagyaték beszavatolása után külön szerződéssel beleegyeznek, hogy az őket utóöröklési joggal telekkönyvileg megillető ingatlanokra az örökös bizonyos összegért a szabad rendelkezési jogot megszerezhesse, mégis olykép, hogy a jelzett megváltási összeg hozadéka életfogytiglan magát az örököst illeti, maga a tőkeösszeg pedig az örökös ingatlanaira akként biztosíttatik, hogy a telekkönyvi békeblezésnél az utóörökösi minőség és az utóörökösök neve abban a rendben tüntettetik ki, a mint azt az örökhagyó eredetileg elrendelte : az örökösödési illeték csak az örökös elhaltával irható elő és pedig annak az utóörökösnek terhére, a ki a sorrend szerint az utóöröklésre hivatva van. (3508/1899. sz.)